Századok – 1900

Tárcza - Borovszky Samu: Egy régi városi protocollum 172

17.5 Nagyszigeti Szily család megalapítója. Itt élnek a Vojnovicsok. Nárai Szabók' stb. ősei is. Nagy számmal fordulnak elő a polgárok sorában a Nyeregjártó, Kopjajártó, Puskacsinaló stb. vezetéknevűek. Ε nevek viselői eredetileg a grófi udvar alkalmazottjai valának. Marx Kyer vagy másutt Khiersner 1651·—16<i 1 közt puskacsináló, s többízben folyamodik a város törvényszékéhez. Unger György gróf Batthyány Ferencz és Zsigmond ő nagyságok újvári főkulcsárja 1678-ban. Mint »megyés« vagyis szomszédos terület 1645-től sokszor kerül szóba az uradalom haltartója és halastava, s az alsó városhan nemcsak az uradalomnak (1653). hanem a városnak is van »korczoma-háza«. Ez utóbbiban 1650-ben Tengeti János a korcsmáros. Az uradalomnak malma is van a város alatt folyó patakon ; egyik városi polgár Patakörzö vezetéknevet visel. A városon kívül emelkedik (1644) a téglaégető és téglaszín. Általában művelődéstörténeti adat igen sok van a protocollumban. Különösen a negyvenes évektől fogva gyakran olvassuk az adásvételi szerződések záradékában : »az áldomást is megadtam az mint szokás« (1644). vagy: »az áldomást is bemutatták és itták meg.« (1645.) A szántóföldek meghatárolása alkalmával többízben előfordúl a Barát major, a ferencziek gazdasága. A klastrom a belső városban állott. »Beythe István uram az ő belső városi házát a kalastrom előtt örök áron eladja nemes és nemzetes Rethes Balázs deáknak.« (1650.) Több egyháztörténeti adatra is bukkanunk. 1616-ban Hory István a prédikátor Németujvárott ; mindenesetre a híres Beythe István utóda, ki tudvalevőleg itt halt meg 1612-ben. 1648-ban szó van a német pap házáról ; e szerint a r. katholikus német polgárok számára már ekkor plébánia is állott fen. Még inkább kitűnik ez a következő 1657 évi adatból: »Kőmíves Tamás meghagyott özvegye felvallotta az hostátban nímet aliter Jacobi szentegyház mellett levő házát az tisztelendő György Sankovicz uramnak«. Említ a jegyzőkönyv környékbeli papokat is: 1649-ben szentmiklósi plebánus Turkovics Mátyás, köveskuti prédikátor pedig Lusaikovics András. Nagy Earkas özvegye 1651-ben eladja a szentmiklósi egyház alatt való rétjét. Érdekes adat a következő is : »Város nótáriussá Asztli Mihály; lészen fizetése készpénzűi esztendeig frt 3.« (1685.) A városi notariusok közül csak ennek az egynek a nevét örökítette meg a protocollum; ez sem ment messze a fizetésével; de hihetőleg annál busásabbak lehettek mellékjövedelmei. A század vége felé (1685) szomorúan hangzik a városi