Századok – 1900
Tárcza - Borovszky Samu: Egy régi városi protocollum 172
174 TÁItCZA. gárokkal. lti48-ban Falusi Boldizsár viceporkoláb, s végűi 1699-ben líohonczi Imre György főporkoláb vannak említve. Feltűnő kevés számmal fordulnak elő a protocollumban statutumok ; a minek talán az lehet a magyarázata, hogy ezeket más könyvbe írták be. Egy 1633 április 24-én kelt statutum így hangzik: »Németujvári várasi bíró, farger. esküttek. be adván kezeket, köz akaratbúi végezték azt, hogy ennek utánna valamikor várass törvénye szolgáltatik. reggel 7 órakor minden eskütt tartozzék compareálni az bíró házánál. Az mely nem compareál az 7 órára, de facto 50 pénzt vehessen az várass rajta. Ka mely esküttnek oly dolga, uta avagy nyavalyája történnék, tartozzék az előtt harmad nappal bíró uramat eertificálni elegedendő okkal jelen nem létele felől. Az törvény tizenkét óráig tartson ; ha mi pör fön marad, ismét más nap 7 órakor vegyék elő, et sic deinceps.« Az 1648 május 4-én alkotott statútumnak par-ja van a protocollumhoz mellékelve. Ennek rövidre összevont foglalata a következő: »Az tekintetes és nagyságos gróf Batthyáni Adám urunk ő nagysága parancsolattyábúl mi németujvári nemesek közönségesen gyülekeztünk öszve, legelőszer. hogy városi bírót és forgert tegyünk ezen városnak régi jó szokása szerint ; néminemű panaszok is jüttenek urunk ő nagysága eleiben várasi bíránk és esküttektűl. köztünk lakozó némely nemes uraimék ellen, azoknak eligazítására; hogy lia eddig valami rendetlen excessusok estenek is. ennek utánna ne legyenek, ha penig történet szerint lennének, illy en móddal köllessék ellenek procedálni és a jó rendtartást megtartani.« — A tavalyi bíró és forger újra megválasztatván, így folytatja : »Mivel ezen város nemcsak polgár rendből áll, hanem jobbára főképpen az belső város fő nemes és vitézlő rendből, az bíró peniglen együgyű mesterember lévén, nem szinte láttatik minden dolgoknak rendessen végben vételére elégségesnek, azért közzőlünk is választottunk egy fő embert, az nemes és vitézlő Falusi Boldisár uramat, urunk ő nagysága egyik németujvári viceporkolábját, adván ő kegyelmének tellyes authoritást, hogy ha valami dolgokban az városi bíró törvényesen elő nem tudna menni, az bíró tartozik ő kegyelméhez és tiszttartó uramhoz konfugiálni.« — Ezután következnek az egyes punctumok a kertek bekerítése, marhák tilosba hajtása, bíró meg nem becsülése, mészárosok húsmérése s végűi az utak csinálása dolgában. Külön statutum rendelkezik arra nézve, hogy a mészárosok mihez tartsák magukat. A szereplő polgárok közt találkozunk még ma is élő családok őseivel ; így a többek közt előkelő birtokos Szily István, a
