Századok – 1900

Történeti irodalom - Lendvai Miklós: Temes vármegye nemes családai II. köt. Ism. I. J. 161

TÖRTÉNETI IRODALOM. 161 bírálatunk inkább a gyönge oldalakat helyezi előtérbe, annak oka nem e munkának kevésre becsülése, hanem azon törekvés, hogy rámutassunk, hol kell a szerzőnek munkája hiányait idővel pótolnia s miképen lehet még sikeresebb munkásságot kifejtenie. A munka jó oldalaival tér szűke miatt bővebben nem foglalkoz­hatván, itt csak általában annyit jegyzünk meg, hogy Zsindely István könyvét a magyar alkotmánytörténet iránt érdeklődők örömmel üdvözölhetik; s végül azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a szerző, jogtörténeti tanulmányait gyarapítva, nem szűnik meg a magyar alkotmánytörténetet továbbra is még behatóbban művelni. FERDINAND γ CTEJZA. Temes vármegye nemes családai. Irta Lendvai Miklós. Kiadja a Délmagyarországi tört. -és rég. Muzeum-társulat. II. köt. Buda­pest, 1899. Budapesti Hírlap kny. 4-r. IV, 178 1. Huszonöt színes czímer-táblával. Második kötete hagyta el immár a sajtót annak a dísze­sen kiállított családtörténeti munkának, mely a Délmagyar­országi történelmi és régészeti Muzeum-téirsulat tevékenységét és áldozatkészségét dicséri. Az első kötet megjelenése a millen­nium esztendejére esik, arra az évre, melynek a hazafias fel­buzdulás annyi meg annyi terméke köszöni létre jöttét. A két kötet közé eső három évi hallgatásért a szerző helyén valónak látja igazolni magát a tétlenség netalán fölmerülhető vádja ellen. Ellenkezőleg : a fokozott tevékenység okozta a késedel­met; a mi ugyan késedelemnek épen nem nevezhető, ha abból a munkára szellemi előny liáramlott. Nem is mondjuk a szerzőt késedelmesnek, sőt ellenkező­leg, készséggel elismerjük, hogy a rendelkezésére állott időt munkája javára igyekezett gyümölcsöztetni. Több anyag gyűj­tésére, szélesebb alapú feldolgozásra volt a második kötetben szüksége. Az első kötet csak adatszerűleg sorolja fel betűren­des egymásutánban az 1779-ig Temes vármegyében szerepelt családokat. Attól kezdve, hogy 1552-ben »az vég Temesvárban jó Losonczi István« szörnyű halálát lelte, s a »jelös kapuval« Temes vármegye több mint két százados török uralom alá jutott, a régi nemességnek pusztulnia, legalább is arról a vidék­ről teljesen eltűnnie kellett. Mikor végre a török félhold szeren­csésen letűnt Magyarország egéről, a magyarság feltüuedező napja az ősöknek csak a halóporára hinthette szét áldásos sugarait. A halálos nyavalyából fölocsúdó beteg lassúságával térhetett magához Temes vármegye. A lakatlanná vált dús termékenységű vidék apránként kezdett népesedni. Az idegen-SZÁZADOK. 1900. II. FÜZKT. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom