Századok – 1900

Történeti irodalom - Zsindely István: Magyar alkotmány az Anjouk és Zsigmond alatt. Ism. Ferdinandy Gejza 155

TÖRTÉNETI IRODALOM. 157 komolyan veszi, s hogy Nagy Lajosnak mintegy fölrója azt, hogy »a nádori hivatalt ellentétben a régi törvényekkel tetszése szerint, kinevezés útján töltötte be« (56. 1.), arra mutat, hogy a kornak alkotmányjogi fölfogását nem ismeri, mert ha ismerné, tudnia kellene, hogy a király az előd törvényei közül magára nézve csak azokat tekintette kötelezőknek, melyeket maga is megerősített vagy a melyekre megesküdött.1) Továbbá ugyanitt (58. 1.) Zsigmond hitleveléről is tesz említést, holott az általa koronáztatását megelőzőleg az u. n. Iigá-γal kötött szövetsége ilyennek nem tekinthető.2) Az ötödik fejezetben (65 —132. 11.) a rendi szervezettel foglalkozik. És pedig : először az ősiség intézményével, kifejtve azt, hogy a régi magyar ősiség az olasz hübérjogban fennálló örökösödési rendszer beoltása által, az 1351 évi törvény rendelkezése következtében miképen alakult át a nemesség fentartása érdekében olyanná, hogy rajta későbbi alkotmányunk egészen 1848-ig mint biztos alapokon fejlődhetett. Azután a főpapi és főúri rend helyzetét ismerteti, röviden megemlékezve annak kifejlődéséről, kiemelve azon különbséget, mely a magyar főnemesek és a nyugati főurak között fennállott, és hangsúlyozva azt, hogy a magyar főnemesség még ezen korban is inkább köztisztségen, mint születésen alapuló arisztokráczia, és nem a koronához való viszony különbözősége, hanem a közhatalomban való nagyobb részvétel által különbözik a köznemességtől. Ennekutána a köznemességgel foglalkozik, megemlítve azt. hogy míg a hűbéri Európában az egységes királyság kifejlődése következtében az arisztokráczia és a középnemesség mindinkább közelednek egymáshoz, addig itt épen az ellenkező fejlődés indúl meg. Majd a nemesség eredetére, a nemességszerzés módjára, a czímerekre tér át. Ezen előadási rendszer szerencsésnek épen nem mondható, mert ha a szerző a nemességgel kezdi, s az országos nemesek és más, nemeseknek nevezett, de országos nemesekűl el nem ismert szabad néposztályok, mint a szlavonita nemesek, praedialisták stb. között a különbséget élesebben kidomborítja, - a mit épen nem tesz, mert pl. a praedialistákat az országos nemességgel együtt tárgyalja, — s azután tér át a nemesség köréből kiemelkedő főpapi és főnemesi rendre : az ország rendi viszonyainak képét bizonyára világosabban rajzolhatta volna meg. Legjobban kidolgozott része az egész munkának a városi életről és a városi polgárság helyzetéről szóló rész, mely ') V. ö. Az arany bulla czímű munkám. 142 és 151. 11. 2) V. ö. Az arany bulla. 126. 1.