Századok – 1900

Értekezések - JANCSÓ BENEDEK: Az erdélyi románság legrégibb hiteles statisztikája 141

146 JANCSÓ BENEDEK. szászok, mind a királyföldi románok többen voltak, s a 100,000-et bizonyára mind a két nép meghaladta. A román nemzetiségi törekvések történetéről írott művem I. kötetében,1

) mind Acsády könyvét, mind Bogdan-Duica azon tanulmányit megelőzve, mely a Klein-féle összeírást dolgozta fel, magam is foglalkoztam Erdély e korbeli nemzetiségi viszonyaival, s erre vonatkozó tanulmányaim alapján ezeket írtam: »III. Károly idejében (1730 körűi) az adózók száma 135,000 volt. Ebből az oláhságra 85,000 esett; marad tehát 50,000 család más nemzetiségű adófizető, a mi a már alkalmazott módszer szerint 250,000 lélekszámnak felel meg. Ha mármost ehez az adót nem iizető nemességet és a kiváltságos székelységet csak 50,000-re teszszük, akkor Erdély összes nem oláh lakossága 300,000-re tehető. Az oláli lakosság pedig, a 85,000 adófizető családot számítva 425,000, s így Erdély összes lakossága 1730 táján approximativ számítás szerint 725,000 főre tehető.« Az 1761—65-iki összeírás pedig Benkő tanúsága szerint Erdély népességét a következő számokban tünteti fel : magyar: 271,000 szász: 120,680 román: 547,243 összesen: 938,923 vagy mondjuk kerek számmal : egy millió. Erdély nemzetiségi viszonyai 1700-tól 1761-ig a következő statisztikai képben mutathatók be : 1700-ban magyar: 150,000 szász: 100,000 román: 250,000 összesen : 500,000 1730-ban magyar: 195,000 szász: 110,000 román 425,000 összesen: 725,000 1761-ben mag gar : 271,000 szász : 120,680 román : 547,243 összesen': 938,923 ') 761. 1.