Századok – 1900
Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Verseghy és a censori hivatal - II. bef. közl. 122
VERSEGHY ÉS A CENSORI HIVATAL. 135 is bántotta, hanem fölszólította, hogy gondolkodjék beszélgetésükről, és ha valami talán meggátolná abban, hogy megtérjen, nyilt szívvel vallja be legközelebbi vitatkozásukon.1 ) Nyolcz napig nem hozta elő a dolgot, de a kilenczedik napon számon kérte Yerseghytől, milyen eredményre jutott, és fölszólította, hogy mondja el az egész pör lefolyását. Verseghy, bár nem tudta, hogy Kluch egészen tájékozva van a kérdésben, mégis mindent őszintén elmondott, Ebből a kanonok azt következtette, hogy van benne hajlandóság a megjavulásra. Misstery István praébendatus segítségével a büntetés letelte után okt. 11-én folytatta a térítés munkáját. Egyenként sorra vette az értekezéseket és mindegyiknek kimutatta tévedéseit, bebizonyította az erkölcsre káros következményeit. Nem kívánta, hogy Verseghy föltétlenül elismerje czáfolatainak igazságát, biztatta, csak feleljen meg, ha valamiben azt hiszi, hogy neki van igaza, akár szóval, akár írásban, ő szívesen fogadja ;2 ) vesse össze, a mit tőle hallott, azzal, a mit Millot-jában megírt, és nyugodt lélekkel határozza el magát, visszavonja-e állításait? Ο nem kételkedik, hogy tévedéseit belátja, meggyónja és hibáját megjavítja. Verseghyre a kanonok iparkodása valójában semmi hatással sem volt. 0, kinek szelleme a XVIII-ik század fölvilágosodásának irodalmán erősödött meg, a kit, bár kezdettől fogva szabadelvű és bátran gondolkodó volt, még függetlenebbé tett a tudomány, a ki mindég az igazságot szolgálta, nem tagadhatta meg egész eddigi pályafutását. A mit évtizedek alatt buzgó tanulás, hosszas elmélkedés írtján magáévá tett, az elfogulatlan, semmi balítélettől nem vezetett gondolkozásmódot, azt csak nem verhette ki fejéből a becsületes, de egyszerű Kluch kanonok vitatkozó és térítgető jámborsága. Megtagadta volna Locket, Volt aire t, Rousseaut, Vierthalert s a többieket, a kiktől megtanulta, hogy a tudományt minden bilincséből fel kell szabadítani, első sorban a vallás bilincseiből; megtagadta volna, mondom, mindezeket egy jólelkű egyházi fértiu kedvéért, a ki azt követelte tőle : ismerje el, hogy a tudomány csak addig igaz, míg a vallással (a kinyilatkoztatott, biblián alapuló vallással) összeütközésbe nem jön, mert a mi a vallás dogmáinak, a szent atyák fölfogásának ellentmond, az hazugság. Verseghyt mindez hidegen hagyta, szívében megmaradt továbbra is annak, a mi volt, megmaradt a haladás emberének, a ki minden téren gyűlölte a szűk látókörű maradiakat. De számot vetett magával ; a kanonok szavaiból •) Kluch levele a prímáshoz, 1793. okt. 26. Prim, levéltár, u. o. Nr. 29. 2) Kluch levele a prímáshoz, 1793. nov. 12. Prim, levéltár, u. o. Nr. 31.
