Századok – 1900

Értekezések - KÁROLYI ÁPRÁD: Szilágyi Sándor emlékezete 97

SZILÁGYI SÁNDOR EMLÉKEZETI·:. ] 07 a mindennapin messze fölűlemelkedő lényét egyaránt elárulta volna. Pedig csak itt melegszik bele igazán tárgyába. A nagy czél, melyet a fejedeleni trónja megszilárdítása után maga elé tűzött, az eszme, mely gondolkodó agyát ettől fogva eltöltötte föllelkesíti életíróját és szárnyakat ád neki, hogy szinte repülve halad az elbeszélésben. Innen van, hogy Szilágyi Sándor az öreg Rákóczy György uralkodása második felének ecsetelésénél nem tartja meg, első feléhez mérten, a terjedelemben azt az arányt, a melyet ridegebb kritikával tán megkívánhatnánk. De ha tudjuk azt, hogy az író készakarva miért rövidített s készakarva miért mellőzött jelentősebb részleteket is : igazat fogunk neki adni. Elhagyta a részleteket és szélesebb ecsettel kezelte a képet azért, mert miután már kigyúrta volt az adatok tömegéből az erdélyi fejedelem alakját : az olvasó összes figyelmét az erdélyi fejedelemnél nagyobb l'&ij 8ιΓΓΕ Si nemzeti hérosra akarta merően rá irányítani, a ki a maga törhetetlen szívósságának és az ő istenében vetett rendíthetetlen hitének, e két ethikai tényezőnek minden képzeletet fölülmúló erejével arra tört, hogy nemzete legféltettebb kincsének, Magyarország alkotmányának biztosításával fejezhesse be tevékeny életét. »Ha állandó lészen, a mit én véghez vittem, s nemzetemnek jó lelkiismerete lészen, vagyon mit meghálálni mind a lelkiben, mind a testiben« — írta a nagy mű, a liuczi béke végrehajtása után az öreg fejedelem, a kinek életrajzát megindulással teszsziik le kezünkből s igazat adunk Szilágyi Sándor zárszavainak, hogy »a héros hamvait szétszórhatták, monumentumának köveit összetörhették, de hiában ostromolták a magyar alkotmány kősziklán épült erős várát, melynek egyik bástyája a Rákóczy nevet hirdeti.« Ügy van. Az alkotmány s a Rákóczy-bástya diadalmasan ellenállt az idők viharainak ; de magát az építő mester házát elérte a görög tragoediák szörnyű végzete. Ezt a tragoediát, a Rákóczy ah estéjéi festi Szilágyi Sándor a trilógia harmadik részében, mely az ifjabb György fejedelem életrajzát nyújtja. Kalauzolása mellett, úgy véljük, mintha lépteink egy jómódú birtokos kúriájába vinnének. Az ősi ház barátságos