Századok – 1900

Értekezések - KÁROLYI ÁPRÁD: Szilágyi Sándor emlékezete 97

112 KÁROLYI ÁRL'ÁD. Ezzel kapcsolatban fáradhatatlan fürkészéssel s kitűnő érzék­kel gyűjtögette és publikálgatta egymás után azokat a Szamosközy kezével írt kisebb-nagyobb, latin és magyar nyelvű jegyzeteket is, melyeket e historikus a maga nagy művének alapja s anyaga gyanánt kutatásai és elmélkedései közben vetett papirra. Kitűnő érzékkel, hangoztatom újra. Mert Szamosközvnek ez összefüggés nélkül való, minden apró és nagy dologra, minden hírre és mende-mondára kiterjeszkedő, eseményeket, állapotokat és egyéneket jellemző és megvilágító jegyzetei megbecsülhetetlenek. Igaza van egy kedves szaktár­samnak és barátomnak, mikor azt mondja, hogy csaknem pótol­ják abból az időből, a melyet felölelnek, a nálunk teljesen hiányzó memoire-irodalmat. A festőtől azt kívánjuk, hogy levegő legyen a képben, melyet ecsetje megteremtett; mert az alakok rajza, színe és csoportosítása magában véve még ki nem elégít. így azoknál a magasztos képeknél is, melyeket a múltba tekintő szemeink előtt a történelem fölmutat, az államalkotó komoly események, az erős contourral bíró szereplők és tények puszta ismerete nem elég. Óhajtjuk ismerni azt az atmo­spherát is, melyben a történetek szereplői éltek s mozog­tak ; a környezetet és a körülményeket, melyekből az esemé­nyek és emberek kiváltak. Szeretjük tudni szokásaikat, ismerni bánatukat és örömüket, érzelmeiket, ítéleteiket és előítéleteiket, látni akarjuk őket köznapiságukban, emberi mivoltukban, egy­szóval abban az egész erkölcsi levegőben, mely őket körűifogta, akár napos, akár ködös, akár egészséges, akár niiazmás volt is ez a levegő. Ezt az atmospherát adják meg nekünk a XVI és XVlI-ik század fordulójából Szamosközy jegyzetei ; ezt becsülte bennük oly nagyra Szilágyi Sándor, ezért fürkészte, kutat­gatta őket oly lankadatlan buzgalommal, s ezért örült, hogy belőlük a historikus és a paedagogus, a beszély- vagy regényíró és a drámaköltő, a tudományos és a szépirodalom számára annyit fölfödözhetett és megmenthetett. — Tette pedig ezt egy negyedszázaddal Lamprecht, a hírneves lipcsei történetíró előtt, a ki az összes nénietbirodalmi történelmi társulatok tavalyi strassburgi nagygyűlésén mutatott érezhető hiányára és nagy fontosságára az e fajta kultúrtörténeti publicatiók-

Next

/
Oldalképek
Tartalom