Századok – 1900

Értekezések - PÓR ANTAL: Záh Feliczián pöre 1

ZÁH FELICZIÁN PÖRE. 3 Ez tehát — úgy látszik -- Marczali legfőbb argumen­tuma a Záh merényletének régi, népies fölfogása mellett, mely­től — elég világosan beszél - függővé teszi annak fönmara­dását vagy megdőltét. Kiváló örömemre szolgál, hogy kívánságának eleget tehe­tek, és óhajtásához képest megmagyarázhatom, miért volt a két nőtestvér büntetése egymástól különböző. Hogy mikor fejezték le Sebét, nemes Palásti Kopaj fele­ségét, annak napját meghatározni nem tudjuk ugyan, de tud­juk azt, hogy feje vétele Becsei Imre lévai várnagy parancsára történt; tehát valószínűleg az imént érintett ítélet következté­ben, a törvényes formaságok megtartása mellett, melyek alap­ján Kopaj és három testvére, a király vérének Záh Feliczián által történt ontásában és a királyné keze megcsonkításában részeseknek találtatván, ezenfelül nyilvános latorságban elma­rasztaltatván, fölakasztattak. Ellenben a szegény Klárán nem törvényes ítéletet hajtottak végre, hanem az udvari nép legott a merénylet meghiusulta után kiragadta őt a királyi udvar­ból (de aula regia extrahitur), a hol akkor már egy perczig sem lehetett maradása, hogy ítéletlen kivégezze. Legelőbb orrát vágták le és ajakát, azután mindegyik kezén négy-négy ujját. Ezt a királyné keze megcsonkításának kettős megtor­lásáúl tették, azt nem másért, hanem egyszerűen megcsúfítá­súl. Nem lehet egyéb okot képzelni. Mert ha fölteszszük is, hogy ajakával vétkezett a morál vagy Kázmér herczeg ellen, mit én tudom? de hát az orra mit vétett? Hogy a nápolyi pamfiétnek igaza legyen, hogy Erzsébet (értsd : Klára) nyelve okozta a borzasztó szerencsétlenséget, legelőször is a nyelvét tépték volna ki, hogy még gyóntatójának se mondhassa el a katasztrófa igazi okát. Erre nem egy példánk van azon kor­ból. Ezt azonban nem cselekedték; sőt (nem lófarkon ugyan, mint Marczali hamarjában írja, hanem) lóháton hurczolták végig a nyomorultat a városok terein és utczáin, s arra kény­szerítették, hogy kiáltsa: »így jár, ki hűtlen királyához!« Tehát az udvari pribékek, kik Klárát megkínozták, megölték, vagy nem ismerték föl a királyi családnak Marczali által vélt érdekeit, vagy azok ellen cselekedtek. Egyik föltétel sem fogad-1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom