Századok – 1899

Tárcza - A lánczhíd felrobbantása (Zelovich Kornél előadása) 934

934 TÁRCZA lapján kiadott végrendelete szövegére alapítja s mint olyat említi föl, mely a coelibatus tekintetében a XIII-ik század elején Magyarországon fennállott helyzetet »jellemzően illusztrálja.«1) A pannonhalmi főapátsági levéltárban őrzött eredeti oklevélnek figyelmes átolvasásából azonban kitűnik, hogy az idézett adat nem történeti valóságon, hanem csak a másoló vagy a szedő, illetőleg corrector hibáján alapszik. Az eredeti végrendelet bevezetése ugyanis tisztán és könnyen olvashatóan így szól: »Notum sit istud tam futuris, quam presentibus, quod venit ad nos CcWOnicOS Geurien[ses] Opus. fráter Kati, dixitque nobis taliter : quod« — — stb. Magyarul : »Legyen tudtára mind a jövendőbelieknek, mind a jelenvalóknak, hogy jöve mihozzánk győri kanonokokhoz Apos (Opus), Kati testvére, és szólt ekképen : hogy« — — stb. Ebben egyáltalán nincs az mondva, hogy Apos, ki a végrendeletben alább, esetleg születendő fiáról beszél, feleségéről s leányáról gondoskodik, győri kanonok lett volna. A tévedést egyetlen egy betű, nevezetesen az okozta, hogy Wenzel másolója vagy szedője a canonico-s-1 canonicus-nak nézte. Az említett Apos egy későbbi, 1221 évi oklevélben is előfordul, melyben II. Endre király a pannonhalmi egyház részére egyéb javak között az ő (Opochs fráter Catlu) adományát is megerősíti,2) de ott sincs semmi olyas, a miből Apósnak papságát lehetne következtetni. ERDÉLYI LÁSZLÓ. A LÁNCZHÍD FELROBBANTÁSA. Magyarország újkori haladásának fenséges monumentuma, a technikai tudomány remeke, a hazáért lángoló elmék egyik legnagyobb alkotása : a budapesti lánczhid. És e nagy mű létrejövetelének története mily csodálatosan függ össze egy nagy korszak történetének fényes és gyászos emlékeivel. A hidat, melyért a legnagyobb magyar küzdött két évtizeden keresztül emberfölötti erővel, melynek alapkövét, Kossuth Lajos mondása szerint »legelső kövét a polgári egyenlőségnek«, a nemzet nagyjai tették le 1842 augusztus 24-én : hét esztendővel később, 1849 november 20-án, mikor a hídépítés munkálatai annyi válság után végre teljesen befejeztettek, Haynau nyitotta meg a közforgalomnak. Széchenyi István nem látta meg e napot ; ekkor már elborult lélekkel az élőhalottak döblingi házában sínlődött ; de a nemzeti kegyelet mindenkor az J) Fauler id. m. 2-ik kiadás, I. köt. 357. 1. «) Wenzel id. m. I. köt. 173. 1. — Fejér : Cod. Dipl. ΙΠ. 2. 479. 1. és V. 1. 300. 1.