Századok – 1899

Új könyvek - Meliórisz Béla: A heraldika köréből 665

TÁRCZA. 65 külváros területén álló Mária-szobor eredetét a hagyomány Dózsa György kivégeztetésével bozza kapcsolatba. Ugyanis, a szobor helyén régebben egy Mária-kép állott, melynek legendája ez : midőn Dózsa György már a számára kovácsolt izzó vas széken illt s hóhérai tüzet raktak előtte, hogy a fejébe teendő koronát megtüzesítsék, a nehezen gyúló anyag nagy füstöt vetett, mely a vesztőhely körül álló lovasságot egészen elborította ; a vesztésnél jelenlevő szent ferencz-rendi barátok ott imádkoztak énekszóval a körben ; egyszerre a támadó széltől oszlani kezdő füstfelleghői — a lovasság meglebbent zászlaján — előtűnik a szűz anya képe : az egybesereglett nép csodát lát a jelenésben s térdre borulva imádja Isten anyját. A barátok azután Mária-képet akasz­tottak a helyre, melynek tiszteletét a néphit Dózsa lázadása leve­résének emlékével fűzte össze.1) Szmida Lajos Temesvár régi tér­képei nyomán is megkísérli a kivégzés helyének pontosabb meg­határozását. Mellesleg megjegyezzük, hogy a szerző a véres ese­mény történeti előzményeinek elbeszélésében több érthetetlen hibát követ el ; így pl. a keresztes had hirdetését II. Gyula (Julius) pápának tulajdonítja s az 1513 év tavaszára teszi, pedig bármely kézikönyvből tudhatná, hogy Bakács (Bakócz) Tamás érsek 1514 tavaszán X. Leo pápa meghatalmazásával tért haza Rómá­ból. hirdette és szervezte a hadat, s az egész keresztes lázadás 1514-ben folyt le. — A HERALDIKA KÖRÉBŐL vette tárgyát Meliőrisz Béla tag­társunk az eperjesi Széchenyi-kör irodalmi szakválasztmánya előtt múlt évi decz. 14-én tartott felolvasásának, melyben — Bárczay Oszkár kézikönyve s más szakhavágó művek nyomán — a czímer fogalmáról, eredetéről és fejlődéséről, továbbá a czímer különféle nemeiről, a czímerek alakjáról és részeiről, végül a heraldika kútforrásairól értekezett. Felolvasása, mint különlenyomat az Eper­jesi Lapok 1899 évi folyamából, csinos kiállításban most jelent meg. Függelékül a Sáros vármegyéből eredett vagy ottan meg­telepedett nemes családok czímereinek rövid ismertetése van csatolva hozzá. — NEMES CSALÁDOK PEST VÁRMEGYÉBEN. Betűrendes névjegy­zéke mindazon magyar nemes családoknak, melyeknek nemességére vagy czímerére vonatkozólag bármi csekély adat - hacsak egy hiteles czímerlenyomat is — található Pest vármegye levéltárában. Innen van, hogy e munka, melyet nagy szorgalommal — de kevésbbé tudományos mint gyakorlati czélokból — Kőszeghi Sándor, a vár­megye főlevéltárnoka állított össze, nemcsak törzsökös Pest-megyei családokat foglal magában, hanem kiterjed az összes nemes csalá­') V. ö. Márki: Dózsa György és forradalma, 183. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom