Századok – 1899

Folyóiratok - Ethnographia - 666

666 TÁRCZA. dókra, melyek valami maradandó nyomát hagyták létezésüknek a vármegyében. A felsorolt családok tehát — mondhatni — az egész országból valók, s ez a körülmény — főleg a mostanság napirenden levő czímerigazolások tekintetéből — széles körben fogja keresett segédeszközzé tenni Kőszeghi díszes kiállítású munkáját. AESTHETIKAI JEGYZETEK. Jobban mondva műtörténeti jegyzetek azok, melyeket Kemény Lajos tagtársunk a kassai képíró és ötvös czéhről, Kassa középkori festőiről, továbbá a renaissance és roccoco korszak kőfaragó és építő mestereiről s művészetök itt-amott — leginkább Kassán, a szent Erzsébet egyházban s más építményeken — fenmaradt emlékeiről, egy 19 lapnyi kicsi füzetkében közrebocsátott. A szerző nagyrészt Kassa város gazdag levéltárából jegyezgette össze adatait : azt hiszszük. műtörténészeink hasznát vehetik e jegyzeteknek. FOLYÓIRATOK. — ETHNOGRAPHIA. A Magyar Néprajzi Társaság és M. Nemzeti Muzeum értesítője. Szerkesztik Munkácsi Bernát és Sebestyén Gyula. X. évf. 1899. 1. 2. füzet. — Az első füzetben »Az avarszékely kapcsolat emlékei« czímen azon adatokat állítja egybe Sebestyén Gyula, melyekből bebizonyítható, hogy az avarok a magyar honfoglalók első megjelenéseig és végleges letelepedéseig fenmaradtak, s azután nemzeti krónikáinknak a hunnokról és avarokról szóló mondáit vizsgálva, arra az eredményre jut. hogy a XII-ik és XIII-ik század folyamán a magyarságba beolvadt nyugati székely határőrök a hunn-utódoknak tekintett és hunnoknak is nevezett kilenczedik századi pannóniai avarok egyenes leszármazói voltak. Az irodalmi rovatban Munkácsi Bernát bírálja Pongrácz Sándornak »Tibeti magyar nyelvtanulmányok«, és »Turáni nyelv- és néptanulmányok ; a kunok nyelve« czímű két munkáját, mely a magyarok őseit Tibetben s az attól északra eső Horpa tartományban (a tibetiek szerint Jugurország) keresi. A bíráló nem elég alapos szakképzettséggel Írottaknak tartja e tanulmányokat, de mindamellett szerző több szóhasonlítását (pl. tib. kliaranga magy. harang ; tor, torma : áldozás, tor ; gyalmó : gyalom ; czava, cza : só, sava stb.) tanulságosnak mondja. -— A második füzetben Mahler Ede a szumer ősnép nemzetiségéről értekezik. Ε tárgynak különös érdeket ad az, hogy tekintélyes tudósok nézete szerint a szumer nyelv ugyanazon nyelvcsaládból származik, melyből a magyar. így tehát rokon néppel van dolgunk. Értekezésében történeti áttekintést is nyújt Mahler a szumer kérdés eddigi fejlődéséről s mostani állásáról, s végűi könyvészeti összeállítást közöl