Századok – 1899

Történeti irodalom - Kobler; Giovanni: Memorie per la storia della Liburnica cittá di Fiume. Vol. I. II. III. Ism. Óváry Lipót 913

916 TÖRTÉNETI IRODALOM. 916 tatni urának, de csak igen korlátolt számban, mert a polgárok magok védelmezték falaikat. Hogy Fiume e két században valamely tartományhoz tartozott volna, annak nyoma nem található, de hogy bizonyos politikai nexusban állott a krajnai herczegséggel, az kitűnik abból, hogy 1374 után Fiume urai mint Ausztria hűbéresei, minden új fejedelemnek hűbéri esküt tartozván letenni, e végből mindig meghívattak a laibachi tartományi gyűlésre. A Wallseek uralma alatt Fiume közigazgatása és kereskedelme nagy virágzásnak örvendett, a mindinkább szaporodó vámjövedelmeknél fogva aránylag a kereskedelem is mind nagyobb védelemben részesült, s másrészt a máris Isztria határáig terjedő Velencze iránti féltékenység arra indította Fiume urait, hogy a polgárok vonzalmát bizonyos politikai előnyök által biztosítsák magoknak. 1444-ben Fiume országos vásárt kapott, mely hét napig tartott s a szabad kikötő minden előnyeivel bírt. I. Miksa császár behozván a polgári elemet a laibachi tartományi gyűlésekbe, ezekre Fiume is küldött követeket. Miksa utóda Y. Károly, 1522. május 16-iki decretumával kimondotta Fiúménak a krajnai herczegséghez való tartozását; mindazonáltal Fiume belszervezetére nézve megmaradt továbbra is a maga különleges helyzetében. I. Ferdinánd alatt codittcáltattak s általa 1530-ban szentesíttettek is Fiume statutumai. Azonban Fiume a krajnai köteléket nem igen szívelte. Kénytelen lévén saját védelméről gondoskodni, nem szívesen fizetett hadi adót Krajnának, annál kevésbbé, mert egyedüli életforrásai, a hajózás és kereskedelem, nem részesültek semminemű támogatásban a krajnai herczegség részéről. Fiume törvényhatósági autonómiája, mely neki osztrák tartományi jelleget kölcsönzött, a XYI-ik század második felében kezdett fejlődni, midőn I. Ferdinánd felosztván örökös tartományait üai közt, és Styriát, Karinthiát, Krajnát, Goricziát, Isztriát, Triesztet és Fiumét Károly loherczegnek juttatván, ezekből külön állani alakult, mely Grácz központtal belső Ausztria nevet kapott. Ez állami kötelékben Fiume az ő kicsi területével mint corpus separatum foglalt helyet s nemsokára megszűnt adózni Krajnának is. Fiume új helyzete diplomácziai jelleget öltött azon ténynyel. hogy 1593-tól fogva az osztrák fejedelmek VI. (III.) Károlvig bezárólag Fiúméban vették át a hűbéri esküt, s a pragniatica sanctio elfogadására is külön császári leirattal hívatott fel Fiume városa. Ε kiváltságokat az egyes fejedelmek politikája tette szükségesekké, a kik ugyanis a közigazgatás decentralisatiója által igyekeztek ellen-