Századok – 1899

Értekezések - BLEYER JAKAB: Magyar vonatkozások Suchenwirt Péter költeményeiben - II. bef. közl. 879

908 BLE Y ER JAKAB. Di hat nu laider sich gepogen ! Schilt und helm ist gar versmogen ' ) In chlagender varbe schawe. — Α ζ utolsó költemény, melyben Suchenwirt Magyarország­gal és magyar viszonyokkal foglalkozik, 1386 —87-ből való. Az 1386-ik év gazdag volt megrázó eseményekben, melyeket a költő azért ír le, hogy a nagyokat és hatalmasokat a szeren­cse forgandóságára, a földi javak mulandóságára figyelmeztesse. Énekében 2) öt fejedelemmel foglalkozik, kiket szomorú sorsuk az 1386-ik év körűi ért utói. Ezek a fejedelmek: Bernabo, Milánó ura; Zsigmond, a későbbi magyar király és német császár ; Kis Károly, nápolyi és magyar király ; Vilmos és Lipót, osztrák berezegek. Minket természetesen a költeménynek csak azon része érdekel, mely Zsigmonddal és Kis Károly­ival foglalkozik. Ez a rész pedig igen szomorú, talán a leg­szomorúbb az egész költeményben. Mily hamar megváltozott minden Magyarországon, mikor a nagy király 1382-ben szemét lehunyta. A gazdag, hatalmas, tekintélyes ország, melyet egész Európa bámult, egy-két év alatt úgy szétbomlott, úgy elzül­lött, hogy a ki ezt a hirtelen változást szemmel nem kísérte, talán rá sem ismert volna. Suchenwirt látta régi dicsőségün­ket, szemlélte a rá következő nyomorúságunkat, bizonyára figyelmezett az átmenetre, a hirtelen változásra is, mely nem lejtőn haladt lefelé, hanem úgy zuhant a szédítő mélységbe. Mit gondolhatott erről a nagy pusztulásról, talán csak álom­nak tűnt fel előtte ? Ezt kell kérdeznünk, a nélkül hogy felele­tet kapnánk reá, mert költőnk előadása teljesen objectív, mely csak a száraz eseményekkel foglalkozik. Annyit mégis kiérez­hetünk belőle, hogy rokonszenve inkább fordúl Zsigmond és Kis Károly, mint az özvegy királyné és leánya, a magyar trón örököse felé. A mit Suchenwirt a Zsigmond ellen irányított gyilkos cselszövésről mond, az minden valószínűség szerint csak mende­monda, mely azonban széltében el lehetett terjedve. Költőnk ugyanis elbeszéli, hogy Károly császár fia, Zsigmond őrgróf, elvett egy hozzá illő hajadont, a kit Székesfehérvárott király­lyá koronáztak és királynak is szólítottak. (Ez sehogy sem akar Suchenwirt fejébe férni, hogyan lehet valaki király és nem ') Meggörbülve. *) Primisser Alajos id. m. XX. db. Czíme : Von fünf fursten, von dem von Maylan. von markgraf Sigmund, von Kartus, von hertzog W ilhelm von Oesterreich, und von hertzog Leivpold von Oesterreich.

Next

/
Oldalképek
Tartalom