Századok – 1899
Folyóiratok - Keresztény Magvető - 858
858 TÁllCZA. században« czímű tanulmányát, melyet az első füzetben kezdett meg s időközben külön lenyomatban is kiadott. Koncz József Geleji Katona István könyveinek lajstromát, Ferenczi Zoltán Kapronczai Ádám nyomdásznak Benkő Józsefhez írt leveleit közli. A Vegyes Közlemények között kisebb terjedelmű adalékokat találunk: Varjú Elemértől »XVI. századi leltár egy esztergomi misekönyvben«, és Thaly Kálmántól »A szécsényi országgyűlésen létesült Nemzeti Szövetség okmánya s egy kuruez hadi szabályzat kinyomatása 1705-ben« czímek alatt. KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXXIV. évf. 2. 3. 4. füzet. — A második füzetben gr. Kuun Géza ismerteti a X-ik században élt Mas'udi arab történetíró »Morug al-dzahab« czímű nagy művéből azt a fejezetet, melyben a tudós arab a keresztyén hierarchiáról és annak eredetéről való nézeteit fejtette ki. — Kőváry László mind a három füzetben folytatja s a negyedikben be is fejezi az előbbkelő unitárius családokra vonatkozó közleményeit »Szellemünk képviselői a millenium századában« czím alatt, s a martonosi Gálfiak, iszlói Iszlaiak, homoród-szentmártoni Bírók, tarcsafalvi Pálfiak. kövendi Gálok és bölöni Sikók után végűi még az egyes egyház-körök patrónus családairól közöl rövidebb följegyzéseket. — A harmadik füzet az első székely unitárius pap : Marosi Synnigh János, és az első iskolamester : Szentmarjai Bora András emlékét eleveníti föl. kik 15(57 és 1568-ban. mint a székely-keresztúri egyház és iskola elöljárói, élénk részt vettek az akkori vallási vitákban és mozgalmakban. A két férfiú működését és egymáshoz való viszonyát megvilágosító adatokat Kanyaró Ferencz teszi közzé. — Ugyanő hozza szóba a negyedik füzet Különfélék rovata alatt a debreczeni diákok Kolozsvárra való vándorlását 1570-ben, a mikor t. i. Eélegyházi Tamás debreczeni professor a kolozsvári unitárius főiskola igazgatójává fogadtatván, a hozzá ragaszkodó ifjúság közül számosan követték őt új állomása helyére, a hol azután esztendeig a városi tanácsnak kellett ellátásukról gondoskodnia. Kanyaró Ferencz kívánatosnak tartja, hogy ezen egyháztörténeti szempontból is fontos esemény körülményei mennél előbb kellően tisztáztassanak.
