Századok – 1899

Történeti irodalom - Kammerer Ernő: A Zichi és Vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának Okmánytára. IX. köt. Ism. Wertner Mór 826

828 TÖRTÉNETI IRODALOM. 8.33 és Bucsányi Osvát macsói al-bánt küldik ki. Az 1451 február 24-ére Budára összehívott országgyűlés fő tárgyai : 1. Magyarország ügyeinek rendezése dolgában a római királyhoz küldött követség jelentése ; 2. a törökökkel kötött fegyverszünet lejárata és megújításának módja; 3. Hunyadi Jánosnak a morva rendekkel folytatott tárgyalásai; 4. a Giskrával kötött béke pontosabb körülírása. .1454 aug. 9-én Yárdai Miklós tudtára adja Yárdai Istvánnak, hogy a szerb despota, a törökök elől menekülvén, országát elhagyta, s nejével és minden családjával Becsén tartózkodik; továbbá Hunyadi János meghagyta az országnagyoknak, hogy fegyvereseikkel együtt augusztus 15-ike után a török ellen hadba induljanak. Y. Lászlónak 1454 nov. 14-én kelt két levele a tervbe vett hadjáratra vonatkozólag több adatot nyújt; egyebek között a szeptember 29-ike táján Frankfurtban tartott német birodalmi gyűlésről is szól, 1455 január 6-ikára pedig az ezen ügyben Budán tartandó tanácskozásra hívja meg a rendeket. 1456 febr. 9-én Szakolyi Miklós Yárdai Miklóst és társait arról értesíti, hogy a csehek gyalogsága és lovassága Keresztúron van, hogy a tokaji várnagyot megszalasztotta, miért is barátai segítségét kéri. Végre megemlítjük még, hogy Ulászlónak 1440 aug. 15-én kelt egyik okirata szerint Brankovics György szerb despota a törökök garázdálkodásainak részese volt, és két fia még akkor (1440-ben) a törökök között tartózkodott ; arról is panaszolkodik Ulászló, hogy mikor magyar királylyá választották, a despota minden elfogadható ok nélkül elhagyta az országot és vele szemben gyanús magaviseletet tanúsított. Heraldikai tekintetben az eddigi ismereteinket megerősítő adatokon kívül némi újat is találunk az előttünk fekvő kötetben. Fölötte érdekes az ismert Ozmanida, Csalapia fia Dávid pecsétje (1440), mely paizsban kiterjesztett szárnyú, jól stilizált, balra néző sast mutat, körülötte kettős körben keleti betűkből alkotott körirat nyomaival. Garai László macsói bán pecsétjén a hatszor hajlott kígyó almát tart a szájában. Az Újlakiak a paizsban két víz-szintes pólyát viselnek. Marczali Imre 1442-ben jobbra fordult sisakot szárny-díszszel hordoz paizsában, Bozgonyi Simon egri püspök pedig jobbra nyúló kart, mely koszorút tart és nyíllal van átlőve. Lindvai és Bolondóczi Pál az ismert ökör- vagy bölényfejet, szekcsői Herczeg Báfael kalocsai érsek a Héder nemzetség három haránt pólyáját használja. Hunyadi János 1453 febr. 24-én az V. Lászlótól 1453 febr. 1-én nyert czímerbővítéssel él. Hédervári László egri püspök a püspöki süveg alatt nemzetségi czímerét : a három függőleges pólyát használja. Szécsi Dénes bíboros és esztergomi érsek a biborosi