Századok – 1899

Történeti irodalom - Kammerer Ernő: A Zichi és Vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának Okmánytára. IX. köt. Ism. Wertner Mór 826

826 TÖRTÉNETI IRODALOM. 8.33 A Zichi és Vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának Okmánytára,. Szerkeszti Kammerer Ernő. Kilenczedik kötet. Budapest, 1899. Athenaeum kny. 8-r. XXXIX, 647 1. Kammerer Ernő, kire néhai Nagy Imre halála után ezen Okmánytár szerkesztése örökségül szállott, már az 1895-ben megjelent nyolezadik kötet előszavában kijelentette, hogy a hat első kötet indexét és tartalomjegyzékét magában foglaló hetedik, valamint az okmányok további közlését folytató kilenczedik kötet munkában van. A most megjelent kötettel ígéretének egyik felét váltotta be. A mily örvendetes ez a történelmi kutatásra nézve, ép oly sajnálatos, hogy Ígéretének másik felét be nem válthatta s a jelzett indexes és tartalomjegyzékes kötetet még eddig ki nem adhatta. A Zichy-család Okmánytára nem tartalmazza csak egyetlen egy család levéltárának anyagát, hanem több család levéltárait foglalván magában, a kutatónak a legtávolabb fekvő vidékekre s a legkülönbözőbb családokra vonatkozó, és a kutatás összes ágaira kiterjedő adatokat szolgáltatja. Adatainak halmaza oly nagy, hogy többi oklevéltáraink, melyek nagyobbrészt speciális jellegűek, e tekintetben alig versenyezhetnek vele. Ennek az a következése, hogy a Zichy-Okmánytár, minden újabb kötetének megjelenésével mind az egyetemes, mind a részletes kutatóra nézve nélkülözhetetlenebbé válik, és hogy e növekedő jelentőségével az első hat kötet tartalmát magában foglalandó index hiánya óránként érezhetőbb lesz. A ki méltatni tudja azt a fáradságot, a mibe hat vaskos kötetnek szószerinti átbetüzése kerül, és a ki már tapasztalta, hogy ilyen átbetüzés után, esetleg egy órával később, a gyűjtött adatok kiegészítése és bővítése az egész roppant anyag ismételt átbetüzését teszi szükségessé : fentebbi állításom helyességét szívesen el fogja ismerni.' Az előttünk fekvő kilenczedik kötet, mely 1440 február 1-től 1457 végéig terjedőleg 416 oklevelet közöl, nagyban és egészben véve az előtte megjelent kötetek előnyeit egyesíti magában ; tekintettel pedig arra, hogy a benne foglalt időszak, Albert király halálától kezdve 1. Mátyás trónraléptéig, elég mozgalmas és eseménydús, joggal mondhatjuk, hogy jelentősége amazokénál jóval nagyobb. Találhat benne mind az országos történet kutatója, mind a genealogus, a heraldikus, a sphragistikus, a nyelvész és a művelődéstörténet barátja elég újat és érdekeset. Az országos mozgalmakra vonatkozó adatokból a következőket emeljük ki : Erzsébet özvegy királyné ellenfele, a len-