Századok – 1899
Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: A hódoltsági terület adózásáról 813
815 A HÓDOLTSÁGI TERÜLET ADÓZÁSÁRÓL. A nyomorúságot roppantul elősegítette a katonaság garázdálkodása, a mi elől a jobbágyok felgyújtott, elfoglalt házaikból barlangokba, erdőkbe menekültek, míg a hajdúk és zsoldosok már annyira mentek vakmerőségükben, hogy eleve felosztották egymás közt a kizsákmányolásra kitűzött helységeket. Ezen keserves helyzetről a legvilágosabb képet még sem az általánosságban mozgó panaszok, hanem az adózásról vezetett lajstromok nyújtják. Tényleg a számok a maguk ridegségében, meg nem rontva subjektiv föltevésektől, combinatióktól, világos bizonyságai a hódoltsági idők nyomorának, s érthetővé teszik, hogy oly viszonyok közt, midőn az országgyűlés egy kapura négy jobbágyházat, vagy tizenkét zsellért kénytelen számítani x) az ország folyton fogyó jövedelmei csakhamar elégtelennek bizonyulnak a szükségletek fedezésére, s a királyi propositiók kénytelenek kérni, hogy hozzák be újra a kamara hasznát (lucrum camerae), hogy így a kincstár e régi jobbágy-adót akkor is szedhesse, mikor az országgyűlés dicát nem szavazott meg. Az országgyűlés nem fogadta el ezt a javaslatot, pedig épen ezen időtájban a belső mozgalmak újabb szükségletekkel apasztották az úgyis csekély jövedelmet. Felsőmagyarország tizenhárom megyéje a porták szerint mindössze 3547 frtot és 55 dénárt hoz 1618-ban, s még ebből is vagy ezer forintnyi összeg nem folyt be a kamarához. De a legridegebb s épen azért legfontosabb adatokat, a számokat szólaltatjuk meg az alábbiakban, melyek az állapotokat élénken világítják meg. Felsőmagyarország megyéire vonatkoznak az adatok, melyeket közlünk ; és ha itt, hol mégsem a töröknek leginkább kitett terület volt, nyomorúságos viszonyokat találunk, akkor az alföld szerencsétlen viszonyai még érthetőbbekké lesznek. Tizenhárom felső-magyarországi megyének portaösszeírása áll előttünk 1619 és 1620-ból, mely szerint a töröknek adózó és nem adózó összes porták száma 3 8 4 42 2 /2 4 , külön pedig a nem adózók száma 3 2 5 5 5 /2 4 , az adózóké 5891 T /2 4 az 1618 és 1619 években.2 ) 1620-ban Hevest már kihagyják a számításból s csak tizenkét megyét számítanak, melyekben az összes porták száma 3475n/2 4 , külön pedig a nem adózók száma 28 6 71 7 /2 4 , az adózóké pedig 6 0 71 8 /2 4 .3 ) Látni való tehát, hogy csak egy •) 1681 évi 41-ik art. ·) X. sz. oki. ') Π. sz. oki.
