Századok – 1899
Értekezések - BLEYER JAKAB: Magyar vonatkozások Suchenwirt Péter költeményeiben - I. közl. 788
MAGYAR VONATKOZÁSOK .SUCHESWIRT l'ÉTER KÖLTEMÉNYEIBEN. 799 siratnak, a kik egy ideig Nagy Lajos szolgálatában álltak. Mert udvarába nemcsak a külföld költői és tudósai, hanem Németország legkiválóbb lovagjai is nagy számmal sereglettek. »Olyannak tűnik fel udvara Suchenwirt költeményei nyomán, - mondja Primisser, mint Attila vagy Artus királyoké, hol a félvilág hősei találkoztak.« ') De bármily sugárzó volt környezetében a lovagok fénye, alakja el nem homályosult, dicsősége annál ragyogóbb volt. Vakító fönségben állt a trónon, melyet lángelméje és népe szeretete megközelíthetetlen magasságba emelt. És e trón köré gyülekezett a lovagok virága, »wie der Sterne Chor um die Sonne sich stellt.« Ezt pedig nemcsak mi látjuk így évszázados távolságból, és nemcsak Suchenwirt látta így a kortárs ós szemtanú közvetlen közelségéből, hanem így látták korának más kiválói, sőt legkiválóbbjai is, hogy csak a költők közül Heinrich von Mügeint,2) Alegrettit,3 ) Petrarcát4 ) stb. említsem. Suchenwirt magyar vonatkozású énekei többé-kevésbbé ugyanazon eseményekkel foglalkoznak. Nem fogom azonban a költeményeket az események szerint összevonni, mivel nem azoknak a tárgyalása czélom,5) hanem az egyes lovagokról szóló énekeket már csak a világosabb áttekintés kedvéért is külön ismertetem. Könnyen megeshetnék, ho^y az események háttérbe szorítanák a cselekvő személyeket, es objektivitásukkal megnehezítenék - hogy szokatlan kitétellel éljek a történelmi Subjektivismus tanulmányozását. Fejtegetésemnek pedig leginkább ez a czélja. Mint, már említettem, Suchenwirt egy egész éneket szentelt Lajos király dicséretének. Ez az ének 1356 körűi jött létre ; a kézirat chronologikus sorrendjéből legalább erre lehet következtetni.6) De a költemény tartalma is e mellett bizonyít, mert az utolsó esemény, melyről megemlékszik, Treviso ostroma, mely 1356-ra esik. Tehát nem sokkal 1356 után keletkezhetett, és így egyike Suchenwirt legelső költeményeinek. Az ének czíme : Von Chunik Ludwig von Ungerlant.1) Előadása ') Primisser Alajos id. in. XV. 1. a) Olv. Heinrich von Mügeln latin krónikájának bevezetését. (Monuvienta Ungarica. Ed. J. Christ. Engel. Bécs, 1809. 2—6. 1.) 8) Wenzel Gusztáv : Magyarország Dante, Petrarca és Boccaccio felfogása és munkái szerint. Kath. Szemle, IX. k. 1888. 381—402. 1. 4) A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. III. k. 342. 1. Ezenkívül Pór Antal : Nagy Lajos, 554. 1. 5) Ilyen szempontból különben is már egybefoglalta az anyagot Primisser Alajos id. művében nagy lelkiismeretességgel és módosításra csak ritkán szoruló pontossággal. e) Kratochwil Ferencz id. ért. a Germaniában, 483. 1. ') Primisser Alajos id. m. I. db.
