Századok – 1899

Folyóiratok - Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle - 759

TÁRCZA. 759 eredetéről« czím alatt Sebestyén Gyulának ugyan e tárgyról az Etlinographia mult és folyó évi füzeteiben kifejtett nézeteit és elméletét bírálja, erősen czáfolva azon állítását, hogy az erdélyi székelyek eredetileg határőrök voltak, hogy nevök törökül ugyan­csak határőrt jelent, és hogy azonosak a kozároktól elszakadt s a honfoglaló mágyarokhoz csatlakozott kabar nevű néptöredékkel. A harmadik dolgozatot Szádeczky Béla írta, ki a vallásügyi sérelmek történetéből főleg a század első felében tartott ország­gyűléseknek a reversalisok eltörlésére vonatkozó vitatkozásait is­merteti. — Kisebb közlemények : az ötödik füzetben Borsos Tamás végrendelete (1629. jul. 26.), a kinek becses emlékiratait gr. Mikó Imre adta ki ; a hatodikban Kazinczy Ferencz három levele Erdélyről, melyeket a »szent öreg« 1818-ban, midőn erdélyi leve­leit rendezte sajtó alá, ezek ügyében irt Seivert János Frigyes­hez. a Bruckenthal-muzeum őréhez, német nyelven. -— A füzeteket még könyvismertetések s különféle apróbb közlések gyarapítják. — MAGYAR GAZDASÁGTÖRTÉNELMI SZEMLE. VI. évf. 4. 5. 6. 7. füzet. — A negyedik füzetben Lengyel János korán elhunyt társunk dolgozatát olvassuk Mária Terézia és II. József kereskedelmi politikájáról, illetőleg Beer Adolfnak »Die österreichische Handels­politik unter Maria Theresia und Josef II.« czím alatt ez évben megjelent könyvéről, mely főleg azért érdekes reánk nézve, mert feltárja azokat a gazdaság-politikai titkos rugókat, melyek a fel­világosult absolutismus korában a bécsi körök működését irányítot­ták, s így legalább közvetve, az akkori magyar közgazdasági álla­potoknak is alaposabb megismerésére vezet bennünket. — Az ötödik füzetben Fináczy Ernő »A magyarországi közoktatás tör­ténete Mária Terézia korában« czímű, időközben már megjelent munkájából közöl mutatványúl egy fejezetet, melyben a gazdasági felsőbb szakoktatás kezdeteiről értekezik. — A hatodik füzet Takáts Sándor közleményét hozza, melynek tárgya : a harmincza­dosok elleni vizsgálat 1560-ban, Szomorú világot vetnek e vizsgá­lat adatai a XYI-ik század erkölcsi életére, midőn nemcsak poli­tikai és társadalmi téren találkozunk a legféktelenebb önzéssel és kapzsisággal, hanem a királyi kincstár, a kamara működése köré­ben is a legrendetlenebb kezelést, a legnagyobb visszaéléseket lát­juk elharapózva; az 1560-iki vizsgálat idézett elő némi fordulatot a kamara és harminczadok történetében. — A hetedik füzet fő­czikkét Kropf Lajos írta, ki a Szent István-féle pensa auri érté­két vizsgálva, mind erre, mind az ezzel egyértékűnek tetsző tinó árára nézve, Pauler Gyula számításaitól eltérő, de csak negatív­eredményre jut. — A kisebb közlések rovatai alatt, hogy néhány ') Erd. Tört. Adatok I. köt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom