Századok – 1899

Új könyvek - Schvarcz Gyula: Görög történelem I. rész 757

TÁRCZA. 757 a pásztói apátság története ; ezt követi most az elől jelzett czimmel Piszter Imre két kötetes munkája, melyet a kegyeletes ünneplés emlékeűl Vajda Ödön zirczi apát nyújt a magyar közönségnek. Szent Bernát a cziszterczi rendnek nem megalapítója ugyan, de oly kimagasló alakja, kinek világtörténeti jelentősége már egész irodalmat teremtett. Bő tájékozást ad erről a második kötet végén levő első függelék, melyben a szerző a felhasznált forrásokat ismerteti. Piszter Imre munkája a szent Bernát irodalom színvonalán álló, tudományos kritikával készült történelmi mű, melynek megírását Vacandard 1895-ben megjelent könyve (Yie de saint Bemard abbé de Clairvaux) ha megkönnyítette is. de nem tette fölöslegessé. A MAGYARORSZÁGI KÖZOKTATÁS TÖRTÉNETE MÁRIA TERÉZIA KORÁBAN. Tudjuk, hogy korán elhunyt jeles tudósunk, Molnár Aladár, a kinek szándéka volt a hazai közoktatás történetét az egész XVIII-ik századra kiterjedőleg megírni, csupán III. Károly uralkodása végéig juthatott munkájában, mely közbejött halála miatt befejezetlen maradt. Mintegy az ő nyomába lép most Fináczy Ernő, de teljesen önállóan, midőn a megszakadt fonalat Mária Terézia uralkodása kezdetével felvéve, az elől említett czím alatt megírt munkája első kötetét a M. Tud. Akadémia kiadásában közrebocsátja. Az egész mű két kötetből fog állani. Az első kötet, melynek megjelenését addig is, míg vele behatóbban foglalkozhatnánk, jelezni kívántuk, — 1740-től a jesuiták feloszlatásáig adja a tanügy történetét, a második pedig a Hatio Educationis előzményeit, megalkotását és végrehajtását fogja tárgyalni 1773-tól 1780-ig. Mindkét kötethez tárg3Tmutató, s mellékletül néhány alapvető fontosságú okirat szövege lesz csatolva. — CSEHORSZÁG TÖRTÉNETE. Most jelent meg a »Geschichte der europäischen Staaten« czimű nagy vállalatban, melynek során eddig mintegy százhúsz kötet látott napvilágot. Baclimann Adolf két kötetre tervezett munkájának (Geschichte Böhmens) első része, mely Csehország történetét az ősidőktől kezdve 1400-ig, t. i. Wenczel király letételéig foglalja magában. Bachmann műve nem a cseh nép történetét, hanem Csehország állampolitikai és műveltségi fejlődését adja, egyforma tekintettel az országot lakó mindkét (cseh és német) népfajra ; tehát egészen más állásponton van, mint pl. a Dejiny národa ceského, Palaczkynak a maga idejében kétségkívül nagyhatású, de ma már több tekintetben elavult munkája. A kötethez függelékül néhány kritikai jegyzet (Exkurse), bő névmutató és végűi egy genealógiai tábla járúl, mely a Pfemyslidák és a Luxemburgi ház leszármazását mutatja. — A GÖRÖGÖK TÖRTÉNETE és GÖRÖG TÖRTÉNELEM. Két kiváló munka jelent meg újabban és legújabban irodalmunkban, mely a SZÁZADOK. 1899. VIII. FÜZET. 50