Századok – 1899

Tárcza - Stessel József: Megjegyzések a locsmándi várispánság határairól 743

TÁRCZA. 747 lommal is használt »magna strata« kifejezés föl nem jogosít, sőt azon körülmény, hogy a határjárás érdekelt pontja és az említett országút közt át nem hidalható távolság van. még a dolog lehetőségét is kizárja; s-miután az értekezés írója a határjárást az ő-ik pont szerint G-yirót területére tette át, és seholsem mondja hogy az azután a Bépcze hal partjáról a jobb partra vágott át. nem lehet érteni, hogy az a Uyirótról Kethely felé képzelt útjában mégis az említett országutat hasította át. 8. Az értekező a megelőző pontban foglalt állításához azt a folytatólagos magyarázatot fűzi. hogy a határjárás a Megemegh völgybe szállt alá, melyről a valósággal ellenkezőleg azt· vitatja, hogy ez a veres árok. melyben a Sopron ós Vas megyék közti határ a Mannersdorfot Liebingtől elválasztó völgybarázdán fölfelé hág, itt Lékánál éri Herbord comes birtokát — a borostyánkői uradalmat — s azután a Dregza (ma Derecske) és Safran (ma ismeretlen) helységek földjét szétválasztó völgybe jut. Hafranra nézve hozzá teszi, hogy alig érthetjük alatta a Pulya és Mannersdorf közti Hausram földet. Erre nézve folytatásul a 7-ik pontban mondottakhoz — az oklevélben azt olvassuk, hogy a határ a Megemegh — ma e néven ismeretlen — völgyön halad, hol délről Akosfia Miklós birtoka fekszik, nyugatról pedig Herbord comes birtokával kapcsolódik egybe, honnét egy völgybe száll, mely Derecske helységet (Locsmánd-megye birtokát) és Hafran falut különíti el egymástól. Minthogy a határjárás e szerint itt Derecske délkeleti területéhez jutott, és Csáva falu, Herbord egykori birtoka, ma is Derecskével szomszédos, úgy hiszem, nem kell bizonyítanom, hogy mennyire helytelen a határjárást Vas-megye szélén a Borsmonostornak nevezett apátság Kethely (Mannersdorf) nevű faluja mellett Lékáig, sőt az utóbbi körűi csoportosult helységek területén át, melyet Csák bán után a XIII-ik század második felében Németujvári Miklós bán bírt, egészen a borostyánkői uradalomig vezetni. Nem akarok reá mutatni azon kissé merész ugrásra, melylyel onnét Derecskéhez visszatér, hanem meg kell vallanom, hogy e tájék — értve Léka környékét — történetére vonatkozó oly magyar oklevelekre még nem akadtam, melyek igazolnák, hogy ott Locsmánd-megye valaha valamit bírt volna, vagy hogy az Osl nemzetségből származó Herbordnak birtokához a borostyánkői uradalom tartozott volna ; sőt ellenkezőleg jól tudom azt, hogy Borostyánkő (Pernsteiu) várát a Németujvári grófok bírták, midőn az említett Herbord fia Herbord, nemzetsége több tagjaival együtt, a Németujváriak elleni hadjáratban és a vár ostromában is részt vett ; végre pedig épen Ausztria története tanúsítja, hogy a Németujváriak egyik ága a XIV-ik században osztrák