Századok – 1899

Történeti irodalom - Márki Sándor: Az 1848–49-ik évi szabadságharcz története. Ism. Hegyesi Márton 734

745 TÖRTÉNETI IRODALOM. Görgei, csak azt ösmervén be nyílt őszinteségével, hogy az. mivelhogy a hivatalos tudósítások tévesek voltak, nem sejtett stratégiai »Unsinn« volt, a mi így egészen máskép hangzik ; hogy pedig őt a kényszerűségen kívül egy helyes politikai eszme, tehát nem politikai tévedés vitte Világos alá : azt munkájának fentebb idézett helyén szerző maga konstatálja·, midőn a világosi fegyverletételt az önkényes Ausztria elleni végső óvásnak jelzi. Itten jegyzem meg, hogy szerzőnk azon későbbi állítása, mintha ama végső tiltakozás még hathatósabb lett volna, ha Grörgei kivonül Törökországba, tiszta illusion alapúi, mert ez esetben Haynau joggal magáénak vindikálhatta volna a kiszorítás dicsőségét, ő állván Orsova és Pászkevics között; de meg különben is Arad felől az út Törökországba, a temesvári csata után csak egyeseknek volt még nyitva, nem egy egész hadseregnek. Vannak ezenkívül is olyan állításai a szerzőnek, melyeket én részemről el nem fogadhatok, vagy melyeket téveseknek tartok. Én nevezetesen az elszakadás vágyának bejelentését a közvéleménynek a külföldön levő katonaság haza nem eresztése miatti felháborodásának jelzéséből még korántsem következtethetem; a 10-ik zászlóaly elégületlenségét sem tekintem fellázadásnak ; a szolnoki ütközet, melynek megvívásakor Kiss Pál még nem volt ezredes, szerintem semmiképen sem szolgáltatott igazságot Dembinskinek ; a lapok száma csak 1849-ben fogyatkozott meg ; a köztársasági párt április 5-én még nem szervezkedett; ezt csak egy oly okirat alapján állítja a szerző, melyet utólagosan, egy szó beszúrásával vetkőztettek ki eredeti értelméből ; az sem áll, mintha a templomi közönség ottan a debreczeni nagy templomban nem terrorizálta volna a képviselőket. Kemény Zsigmond classions tanú erre nézve. Hentzit nem 7 órakor érte a halálos golyó. Görgei nem máj. 27-én érkezett Debreczenbe, hanem — mint Kemény is írja — 31-én, s e tekintetben Gelich nem fogadható el irányadóúl, mert ő számtalanszor téved, például a május 21-iki haditervre nézve is, melyet május 12-ikinek mond, és őt ezeu tévedésben is követi a szerző. Nem volt 167 honvéd zászlóaly sem, hanem csak 146. Csornánál nem Klapka verte meg az osztrákokat, hanem Kmety. Chrulof nem volt tábornok, valamint Máriássy sem. Görgei nem ajánlotta fel az oroszoknak a koronát. Scherr-Thoss ezen elbeszélését megczáfolta Esterházy. Dembinski hadi tanácsa soha sem mondta ki az Aradra vonulást. Bem aligha újságolta Erdély bukását. Görgei akkor érkezett Aradra, mikorra a kormány várta, mert azt a parancsot kapta, hogy egy nappal hamarább érkezzék, mint előbb tervelte vala.