Századok – 1899
Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Ghímesi Forgách Simon báró - II. bef. közl. 698
SÖRÖS P. GHÍMESI FORGÁCH SIMON BÁRÓ. 715 is immár valamiképen intézkedni, mert a megoszlott országban a török szövetség eszméje megint kísérteni kezdett, sőt még az átszökések is kezdtek meghonosulni. Pedig — írja Forgách 1592. decz. 25-én Herknektről az erdélyi udvarhoz intézett levelében, melyben kéri a rokon fejedelmet, legyen közbenjáró, hogy testvérének, Sennyei Zsigmondnénak lia a török fogságból kiszabaduljon, — lia ez a baj tovább terjed, beteljesül, hogy az elhanyagolt szikrából nagy tűz támad.1) Hogy ennek a veszedelemnek elejét vehessék s erős támadást intézhessenek a török ellen, a német birodalomtól való segítségkérésre kellett volna rábírni az udvart. Már 1593 január havában azt írja Forgách Istvántínak, liogv ha jelen lehetne az országgyűlésen, maga tenne erre lépéseket, mert, lia másra nem használhatnák is a segítséget, legalább a végeket meg lehetne vele oltalmazni a töröktől.8) Hazafias gondja és aggodalmai közt érte a fenyegető veszedelem híre, hogy Szinán, a harczias nagyvezér, nem törődve a rá nehezedő 80 év súlyával, Magyarország ellen indúl, hogy lemossa azon szégyen gyalázatát, mely a. parancsára működő Hasszán boszniai basának Sziszeknél Erdődy és Auersperg Herbart ellen szenvedett csatavesztésével a félholdat érte. Forgách, ki körülbelül szintén Szinán korában volt, újra fegyvert ragada s csatlakozók Tiefenbach kassai kapitány seregéhez. Tiefenbach, midőn Szinán berontásáról értesült, 1593 szept. 23-ára Tarczalra hívta össze gyűlésre a felső-magyarországi megyék rendeit, hogy a török elleni fölkelésről tanácskozzanak. Midőn táborba szálltak, jelent meg köztük Forgách Simon »a nemes agg«, és az ő tanácsára történt, hogy a sereg Szabadka ostromára indult, Forgách a csapatok vezetésében is részt vett, s no ν. 16-án már örvendhetett a két napi ostrom után bevett Szabadkának, majd Füleknek, Szécsénynek. Ezen foglalások után a sereg főrészével Kassára vonult, míg a másik rész Pálffy Miklós vezetése alatt még a tél folyamán bevette Drégelyt és Palánkot, és csak azután tért pihenőre Kassára.8 ) Tulajdonképen nem is pihenő várt a seregekre, lianem erős előkészület a következő 1594 évre, melyben újra álta') Tört. Tár, 1893. 44—45. 1. Ugyanez a levél mutatja egyszersmind Forgáchnak Kovacsóczyval való jó viszonyát, mert ajánlkozik neki, hogy majd szerez számára Magyarországon sorsához illő asszonyt, ki jobban megbecsüli mint első felesége. 2) Tört. Tár, 1893. 351. 1. 3) Tört. Tár, XV. 52. 1. Illésházy följegyzései, M. Tört. Emi. írók, VII. 8. Kovachich: Script. Min. II. 233. 1. Istvánfi XXVII. 399—401. 1.
