Századok – 1899
Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Ghímesi Forgách Simon báró - II. bef. közl. 698
GHÍMESI FORGÁCH SIMON BÁRÓ. 711 Forgách vonakodásának, visszautasításának okai közt, nem lehetetlen, az is szerepel, hogy Bécsben valamely ügyét nem intézték el kedvezően.1 ) Családi ügyei is mind jobban elfoglalták. Fiai növekedtek; kit itt, kit ott iskoláztatott, Mihály a wittenbergi akadémián tanult, hol tudásával és szorgalmával tűnt ki, megtisztelő állást kapott s irodalmilag is foglalkozott;2) s Ferencz is ezen időtájban ment Rómába, hogy felsőbb tanulmányokat folytasson. Természetes, hogy mindezek gondot adtak neki, hogy fiainak rangjokhoz illő ellátásáról gondoskodjék. Igaz ugyan, hogy a Rómában levő Ferencz az udvartól is kapott segítséget, de ez oly csekély volt, hogy egy éven át majdnem pénz nélkül élt Rómában s adósságot kellett csinálnia; 1586 közepén végre is atyjához kényszerült fordulni s kérve kérni, jöjjön segítségére.3) Forgáchot, bár maga protestáns, a mint látszik, már korábban örömmel tölték el fiának Rómában való sikerei és előrehaladása, s nem késett, midőn a lengyelországi pápai követ, Possevin, kedvező tudósítást külde neki fiáról, a maga s főleg felesége nevében hálás köszönete mellett kérni 1584 máj. 19-iki levelében, tudósítsa jövőben is őket üuk egészségéről és a tudományokban való előhaladásáról.4) így természetesen ]) Erre vall márcz. 7-iki levelének e része : Az magam dolga azon bizontalan állapotban vagyon még, a mint kegyelmednek megírtam . . . jóllehet sollicitatorom még oda vagyon Bécsbe ; mi véggel jő meg, kegyelmednek megírom. 3) Forgách Mihály 1589-ben »Oratio de magnanimitate, regia virtute« cz. értekezést ad ki Wittenbergben. Még ebben az évben, nevelőjével Kapy Zsigmonddal, a paduai egyetemre ment, hol még 1592-ben is találkozunk vele. Fratcnói : Haz. és külf. isk. a XVI. században, 396 és 275. 1. 3) Ferencz 1586. jul. 22-iki levele a Forgách ltbau. 4) A politikai vonatkozás nélkül sem szűkölködő levelet nem tartjuk fölöslegesnek egész terjedelmében közölni, az interpunctiót helyreállítva, mert Possevin politikai küldetésére, melyről a jesuita évkönyvek is (Katonánál, XXVI. 181.) szólnak, jelentőséggel bír: Beverendissime in Christo Pat.er, Domine et Amice observanter colendissime ! Lítteras Beverendissimae Paternitatis Vestrae de 14-a Maii nudius tertius per dominum Pecium remissas accepi. Non exiguam rem perfecisse Reverendissima Paternitas Vestra mihi videtur, quod Maiestatem Sacram Caesaream, Dominum nostru mclementissimum, ad istam conditionis mitigationem deduxit, quod fore nunquam putassem. Certe Serenissimus Rex Poloniae quoque quid adhuc plus capere deberet, non video ; si prius de Maiestate Sacra Caesarea dubii aliquid habuit, nunc aperte cognoscere potest sincere et candide voluisse semper Oaesaream Maiestatem agere cum eius Maiestate Regia, neque aliud iam sperare possum, nisi eius Serenissimam Regiam Maiestatem quoque acquieturam tandem esse huic postremae Maiestatis Sacrae Caesareae resolution!, quod sane audire ex animo 47*
