Századok – 1899
Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Ghímesi Forgách Simon báró - II. bef. közl. 698
704 SÖRÖS PONGRÁCZ. lenne, lia az esztergomi érseket akárki becsvágyának eszközül engednék.1) Verancsics erélyesebb föllépése s talán Miksának közbelépése végre mégis lecsilapították a liosszu viszályt. Verancsicsnak megmutatták még ez év eseményei, bogy Forgách, ha erőszakoskodik is, de e mellett buzgón őrzi a török ellen birtokait; másrészt meg Forgách is belátta, hogy nem illő dolog azzal az érsekkel czivódnia, kitől 3000 frt évi jövedelme van,2) meg bizonyára gondolkodóba ejtette az etzen 1572 évben tartott országgyűlés is, melyen saját füleivel hallhatta, mint került szóba, hogy »az érsekség birtokain a kapitányok és katonák által okozott károk tárgyában vizsgálat indíttassák s a kár azoknak zsoldjából téríttessék meg.« 3) Ezeknek hatása alatt a két ellenfél összebékült s az év végén Verancsics már humoros levelet ír Forgáchnak, melyben a rideg »bene valeat«-ot is fölváltja nála a boldog ünnep szíves kívánása. Miután ez az áldatlan ügy befejezést nyert s Forgách időközben az 15 72-iki országgyűlésen— mint már az 1569-ikin is4) - részt vett, hol egyike volt a főrendek márcz. 15-iki fölirata aláíróinak, mely irattal tagadó álláspontot foglaltak el a közrendek kívánságával szemben, hogy a nemesek szőllejök után ne fizessenek, a katonaság ne csak a köznemesség földjein pányvázza ki lovait, hanem a főnemesekéin is,B ) — újra a török ellen indult, hogy az országgyűlési szóval való csatározást fegyverrel folytassa.6 ) ·) Magy. Tört. Emi. írók, XXVI. 12. l.és 171—172. 1., XXV. 283. 1. 2) A »Breve Compendium proventuum et necessariarum erogationum Archiepiscopatus Strigoniensis« szerint (M. Tört. Emi. írók, XXXII. 77. 1.) Forgách utóda Pálfify (Istvánfl XIX. 423. 1.) kapta ezt az összeget mint főkapitány ; bizonyára kijárt Forgáchnak is. 3) Fraknói : Magy. Országgy. Emi. V. 295. 1. 4) Kovachich : Script. Min. Π. 226. Kár, hogy Forgách ez alkalommal Dobó elfogatását látva, erről csak egész röviden emlékszik meg bátyja műve 421-ik lapjához írt jegyzetében. Különben Forgách kihallgatása, tanúskodása is el volt rendelve, mint Károlyi írja Illésházy hűtlenségi pőréről szóló munkájában, de tényleg nem hallgatták ki. V. ö. még Tört. Tár, 1879. 687—688. 1. Ezen állítólagos összeesküvés után annyira tele volt az udvar félelemmel, hogy Rueber még Forgách Simont is gyanúba foghatta s azt állította róla, hogy egyik szolgája látott nála három levelet, melyekből árulása »bizonyos.« Acsády : Magyarország három részre oszl. tört. 451. 1. •) Forgách 511—512.1 .Fraknói: Magy.Országgy. Emi. V. 361—362.1. 6) 1572-ben Miksa új adománylevéllel Forgáchnak adja a már 1545-ben F. Zsigmondnak és Lászlónak adott Palásthy-féle Bars megyei Eént (Mezó'keszi), de a bevezetés ellen a nőág tiltakozva, pört, viszályt támaszt, mely miatt Forgáchnak még 1596-ban is tiltakoznia kellett a nőág Eénre vonatkozó intézkedései ellen. A Palásthyak még azzal is kellemetlenséget