Századok – 1899

Történeti irodalom - Gaál Jenő: Arad vármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági; közigazgatási és közművelődési állapotainak leírása. Ism. –i –r. 57

58 • TÖRTÉNETI IRODALOM. G aal Jenő erre a feladatra a lehető legalkalmasabb író; nemcsak mint egyetemi tanár, akadémikus és elismert szaktudós, hanem mint a helyi viszonyoknak már korábbi hivatalos állásánál fogva is kitiinő ismerője; hiszen 21 évig volt az ipar-és keresk. kamara titkára, majdnem ugyanannyi ideig az aradi gazdasági egyesület alelnöke, 15 évig aradmegyei országos képviselő s így alkalma volt az anyagi helyzettel a legközvetlenebb módon megismerkednie. Azokra nézve, kik azt hiszik, hogy egy monographiát úgy szólván föl lehet fújni, nagyon tanúlságos mégis G-aalnak az az elhatározása, hogy ilyen valódi rátermettség mellett is lemond a szerzői kizárólagosság hiúságáról, munkatársakat vesz maga mellé oly kérdésekben, melyekben másokat magánál tájékozottabbaknak tart s beéri azzal, hogy ezeknek munkálatait átdolgozza, de mindenesetre egészen egységesen illeszsze műve keretébe. Ha Lóczvtól már megjelent volna az I. kötet I. része, mely a földtani, földrajzi és topograpliiai viszonyokat fogja tartalmazni, talán nélkűlözlietnők a területről (7—18. 1.), sőt a népességről (19—43. 1.) szóló részt is. Igy azonban csak nyert önállóságában a mű, mely a 44. lapon a mezőgazdaság ismertetésével fog tulajdonképeni feladatához. Ezt a 70. lapon a nagy-, közép- és kisbirtokok tüzetes ismertetése követi több mint 130 lapon, úgy, hogy ez a hatalmas fejezet örökre becses forrása marad ezen vidék agrár-viszonyai ismeretének s majdan történetének. Külön, de rövidebb fejezetekben szól az állattenyésztésről, az erdőkről, a bányászatról és kohászatról, a szőlőmívelésről és borászatról, a gyümölcstermelésről és kertészetről, végre, mintegy átmenetül, a gazdasági iparról. Az általános iparviszonyokat és az ipari termelést a 265—320., a kereskedelmet a 321 — 358. és a közlekedést a 359—458. lapon ismerteti, hasonló monographiákban tehát szintén szokatlan arányokban és részletességgel. A könyv második része általában, majd a vármegye és város szerint külön is tárgyalja a közigazgatást, kiterjeszkedvén annak minden ágára. Behatóan szól az igazságszolgáltatásról s a vele összefüggő inézményekről is. A harmadik részt (574—703. 1.) egészen a közművelődés ismertetésének szenteli; s ezúttal a történelmi háttért is jobban tekintetbe veszi, mint az első kettőnél. Vázolja és felsorolja vallásfelekezetek szerint az egyházakat, iskolákat, egyesületeket, közli a társadalmi életre, sportra vonatkozó adatokat s néhány táblázattal, a forrásművek jegyzékével, s egészben véve pontos név- és tárgymutatóval végzi kötetét. Mindenesetre kívánatos lett volna, hogy \T

égül nagy voná-