Századok – 1899

Értekezések - NAGY GÉZA: A történelmi korszak kezdete 677

A TÖRTÉNELMI KORSZAK KEZDETE. fi 87 ásatások alkalmával igen sok téglát és egyéb épületrészt találtak az ő bélyegükkel ellátva. Építkezésük törmelékei a húsz méternyi vastag nippuri romhalmazban a középső rétegzetet képezik; e fölé építtette a későbbi időkben Ur-G-urra vagy Ur-Bahu az utóbb is még többször helyreállított és tovább épített nagy ziggurat-ot vagyis a négy sarkával a négy világtáj felé néző toronyalakú nagy négyszögű templomot, mely egész szerkezetére nézve nagyon megegyezett a legrégibb egyiptomi, különösen a meidumi és szakkarai téglapiramisokkal. A szakkarai piramist a III-ik dinasztiából való Zoszer faraó építtette, Ur-Grurra korszaka tehát körűlbelől az egyiptomi III-ik dinasztia uralkodásának idejével esik össze s megelőzte a nagy piramisépítő királyok, Kliufu, Khefren és Menkaurê korszakit (Kr. e. 3000 körűi). Ilyenformán egy újabb támpontot nyertünk arra nézve, hogy a Nabunahid adata után Naram-Szin uralkodási évének fölvett idő (Kr. e. 3750) megbízható, mert Naram-Szin kora megelőzte Ur-Grurra korát, ez' pedig az egyiptomi piramis-építkezések régebbi (tehát a Kr. e. 3000-et megelőző) szakával egyidejű. Ha már most számba veszszük. hogy a Naram-Szin-féle építkezések színvonala alatt Nippurban épületrészekből, cserépből, széttört föliratos kövekből még egy θ1/^ méter mélységű törmelékhalmaz került elő a meg nem munkált őstalaj fölött, úgy hogy már előzőleg legalább is kétszer dűlt romba s épült újra a világ urának Mullilnak emelt templom : a khaldeai építkezések kezdete szintén visszavezethető abba a Krisztus születését valami hatezer évvel megelőző korszakba, a mikor a khaldeai naptár keletkezett, tekintve, hogy a Szargon és Naram-Szin építkezéseinek színvonala fölött elterülő s amannál nem sokkal magasabb (11 méter) romhalmaz összegyülemlésére valami negyedfél ezer év kellett.1) Nem ismerjük a khaldeai civilisatiónak a legősibb kezdetleges állapotokból való kibontakozását, s így nem tudjuk, hogy az a nép, melytől ered, a fejlődésnek milyen stadiumain ment keresztül, a míg oda jutott, hogy a földkerekség leg») Globus, 1897. LXXII. Nro. 4. 63. 1.