Századok – 1899

Repertorium. Közli: Mangold Lajos - Hazai hírlapok - 670

TÁRCZA. 673 Perczel Miklós (idősb), Egy kis magyarázat. (Pesti Hírlap, febr. 23.) Az 1848 évi márcz. 15-ikének igazi lefolyását és jelen­tőségét mondja el. Széchenyi István gróf egy ismeretlen levele. (P. Hírlap, febr. 24.) Ebben a Pozsonyban 1827. ápril 18. kelt és "Wartensleben Károly grófhoz intézett levélben Széchenyi a Nemzeti Casino tervét és berendezését, költségeit és czélját fejtegeti. Ez utóbbit abban látja, hogy legyen Pesten olyan mulatóhely, a hol minden »pallérozotabb« magyar Pesten való tartózkodásának ideje alatt mulathasson. Takáts Sándor, Antonius páter. (Budap. Hírlap, 1898. febr. 25.) Igazi neve Hueber András vala, budai német kapisz­tranus barát. Német kéziratokat hagyott hátra, melyekben érdekes dolgokat mesél a Harruckern családról, nevezetesen Harruckern Eerencz életéről, utazásairól, a ki a barátot nagyon megszerette és mindenhová magával vitte. Ha a család Gyuláról Bécsbe indult, 7 —10 óriási üveges hintóban helyezkedett el a kisérő cselédnép­pel, és 300 lóra volt szüksége. A páter leírja a házi kisaszony­nak, Jozefának esküvőjét Károlyi Antal gróffal (1757), mely hallatlan pompa mellett ment végbe. Lasz Samu, Egy polyhistor története. (P. Napló, febr. 26.) Visszaemlékezés Sarlay Jánosra. (1823—98.) Szemere és Perczel. A gyülekezési jog korlátozása. (Magy. Hírlap, febr. 27.) Kimutatja hogy a két miniszter rendelete nem vág össze és azt is említi, hogy Szemere rendelete csakugyan nem jelent meg a magyar kormány hivatalos lapjában, még pedig azért nem, mert a hivatalos lap csak később indult meg. Az akkori Pester Zeitung és a P. Hírlap közölték azonban a rendeletet. Hentaller Lajos, A szabadságharcz írói és költői. (Budap. Napló, febr. 27.) Összeállítása a szabadságharczra vonatkozó regényeknek és költeményeknek. Báthory István és Possevin jezsuita. (Orsz. Hírlap, márcz. 1.) Bernhardy naplóját az 1866 évi háborúról és a magyar emi­gráczióra vonatkozólag ismerteti az Egyetértés, márcz. 2. A Budap. Hírlap is ismertette a naplót : Magyarország szerepe 1866-ban. (márcz. 11.) Egy magyar jakobinus sírja. (Magyarország, márcz. 5.) Márton István orvos, tagja volt a Martinovics-féle mozgalomnak, de szerencsésen elbujdosott és 15 évig elrejtve élt a budai Lebens­thal-ban. Ekkor azután Visegrádon telepedett le, hol mint orvos és a nép jótevője haláláig (1827) működött. Latin sírfeliratát hálás betegei meg is újították. · Ivánka Zsigmond programmja 1848-ból. (Budapesti Hírl. márcz. 13.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom