Századok – 1899

Történeti irodalom - Fraknói Vilmos: A magyar királyi kegyúri jog Szent Istvántól Mária Teréziáig. – Oklevéltár a magyar királyi kegyúri jog történetéhez. Ism. Vécsey Tamás 628

TÖRTÉNETI IRODALOM. 629 hinni Krisztus urunk fogantatásáról, születéséről, természetéről és szűz Máriáról. (Cod. I. 1. 5. §. 1.) Justinianus megparancsolja azt is, hogy : sequimur in omnibus sancta quatuor concilia. (Cod. I. 1. 6. §. 4.) A császár mondja meg, hogy mi az eretnekség és mivel büntetendő (anathematizamus omnem heresin, praesertim Nestorium, Eutichem, Apollinarium). Constantinus, Yalentinianus, Honorius, Tlieodosius, Leo, Anthemius, Justinianus és a többi császárok intézkedtek : de sacrosanctis ecclesiis et de rebus et privilegiis earum. (Cod. I. 2.) Ok rendelkeztek : de e'piscopis et clericis et de nuptiis clericorum vetitis seu permissis. (Cod. I. 3.) Úgyszintén : de episcopali audientia et de diver sis capitulis quae ad ins curamque et reverentiam pontificalem pertinent. (Cod. I. 4.) A nyugaton fejlődött szerény patronatus és a keleti egyházban uralkodó caesaro-papismus kényúri intézménye egyaránt távol áll a magyar királynak közjogi magaslaton nyugvó kegyúri jogától, mely végkifejlődésében megadta az egyensúlyt az egyházi és állami életnek s biztositá az öszhangot a világiak és a lelkiek közt. A magyar király kegyúri jogát dogmatice a Werbőczi Hármaskönyvéből allegálják a hazai kanonisták és legisták több mint háromszáz év óta. Werbőczi a király megbízásából készítette a Hármaskönyvet. Ezt az országgyűlés elfogadta, a király szentesítette s csak a pecsét hiánya és a kihirdetés elmaradása következtében nem tekintették mindjárt törvénynek. A magyar királyi kegyúri jogról szólva, kiemeli Werbőczi, hogy nálunk a megürült főpapi és egyházfői székeket a király adományozza, a pápai megerősítés jogának épségben tartásával. Azzal kezdődik a Hk. I. 11, hogy ebben az országban a pápa az egyházi hivatalok adományozásánál, a megerősítés hatalmán kívül, semmi egyéb joghatóságot magának fön nem tartott és nem gyakorol, és pedig négyféle okból : Először. Az egyházak alapítása okából. Az egyházalapítással királyaink a kegyuraságnak minden hatalmát megszerezték s a kegyuraságnál fogva országunkban az egyházi hivatalok adományozása mindenkor királyainkat illeti. Másodszor. A kereszténység felvétele okából. Ugyanis a magyarokat Szent István téríté a katliolikus vallásra, ő pedig a főpapi hivatalokat egymaga adományozta, a pápa helyeslésével (ex annuentia). Mint lelkes buzgó térítő érdemelte ki az apostol nevét, s ugyanezért a pápától czímerként a kettős keresztet kapta. Innentől kezdve szokta a magyar nemzet is a kettős keresztet saját czímereűl használni. SZÁZADOK. 1899. VII. FÜZET. 42