Századok – 1899

Új könyvek - Károlyi Árpád: Magyar Országgyűlési Emlékek. XI. köt. 561

tárcza. 561 egész rendszerét — kezdve a bíróságok szervezetén, a perbeli személyeken, folytatva az idézésen, a határnapokon, perhalasztásokon és bizonyításon, végezve az Ítéleten és perorvoslatokon, -— mind az oklevelekből fejti ki : az oklevelekhez vezet is vissza bennünket s biztos kalauzunk azok tanulmányozásában és helyes megértésében. Csak jelezni kívántuk ezúttal azt a szempontot, a melyből e perjog-történeti mű főképen érdekel minket ; bővebb méltatását — reméljük, nemsokára — egyik arra leghivatottabb munkatársunk tollából fogjuk adni. — MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK. Szerkeszti és történeti bevezetésekkel ellátja Károlyi Árpád. Tizenegyedik kötete jelent meg e becses akadémiai kiadványnak, mely a hozzá gondosan gyűjtött anyagnak egyszersmind kitűnő feldolgozását hozza a szerkesztőtől. Ε kötet egyes részeit, mint a korponai országgyűlés 160o-ben, azután a kiegyezés ügye a kassai országgyűlésen 1606 tavaszán, melyek már előbb külön lenyomatban is megjelentek, ismerjük. Az utóbbinak megjelenése alkalmával szóltunk röviden ezen széles alapokra fektetett alkotmánytörténeti tanulmányokról,1) melyekkel Károlyi Árpád az egyes országgyűlések aktáit kíséri. A jelen vaskos kötet öt magyar országgyűlés : u. m. az 1605 január havában meghiusult pozsonyi, az április havában tartott szerencsi gyűlés, a november-deczemberi korponai országgyűlés, az 1606 január-havi sárvári részgyűlés, az április-májusi kassai országgyűlés, és ezeken kívül még négy tótországi tartomány-gyűlés történetét és irományait foglalja magában. Egész sorozata oly történelmi dolgozatoknak, melyek külön-külön méltatást érdemelnek. Vissza fogunk térni a kötet tüzetes ismertetésére. — A FÜLEI ÉV. RÉF. EGYHÁZKÖZSÉG TÖRTÉNETE. A székelyföldi Hargita hegység sziklatömegéből eredő Kormos völgyében, az úgynevezett Erdővidéken, Udvarhely megyében fekszik Füle községe, melynek történetét Karácson Béla tagtársunk, hozzánk beküldött ötödfél ívnyi kis munkájában megírta. Könyvét a fülei ev. ref. egyházközség történetének nevezi, de nemcsak az egyház történetét, hanem a polgári község régebbi múltját és topographiai leírását is adja benne, a mire vonatkozólag dicséretes gonddal gyűjtötte össze az adatokat, kiterjesztve figyelmét más szomszédos erdővidéki faluk s különösen a XVII-ik század elején elpusztult Dobó község történetére is, melynek emlékét napjainkban már csak a hagyomány és romokban heverő temploma őrzi. A munka egyháztörténeti részében van szó a fülei régi templomról, mely a Székelyföldnek műtörténeti szempontból is egyik nevezetes régisége vala; 1897. jun. 27-én tartották az ') Századok, 1899. 283. 1.