Századok – 1899

Értekezések - ÉRDUJHELYI MENYHÉRT: Carnianus kalocsai érsek 44

CARNIANUS KALOCSAI ÉRSEK. A kalocsai érseki hatóság által kiadott 1898. évi sematizmus szerint (8 1.) 1413—1432 De Benciis de Gualdo András volt az egyházmegye törvényes főpásztora; 1420—22 Scolari Carnianus és 1424—31 De Buondelmontibus János csak adminisztrátorok. Ez utóbbi 1431-ben lett érsekké kinevezve. Ez adatokból első tekintetre szemünkbe ötlik az egyházmegye viszonyainak akkori kuszáltsága; ha nem is tudnók egyébb forrásokból, mily zilált állapotok voltak itt a XV. század első felében. Épp ez okból azt hiszszük : hasznos munkát végzünk, ha, a zavaros viszonyokat behatóan kutatjuk s azokat teljesen megbízható forrásokból merített adatokkal megvilágítjuk. Értekezésemben kimutatni szándékozom, hogy De Scholaribus Carnianus nem adminisztrátora volt az egyházmegyének, hanem valóságos érseke. Hasonlóképpen utóda : Buondelmonte János 1424-től fogva kalocsai érsek volt. Branda adminisztrátorsága után 1413-ban De Benciis de Gualdo András lett a kalocsai érsek. Tudományos féríiií volt, mindkét jog doktora; azonban úgy látszik, nem valami tapintatos ember lehetett; mert a spalatói érsekséget kénytelen volt elhagyni ; Kalocsán sem volt maradása, különben nem cserélte volna fel a kalocsai érseki széket a sitteni püspökséggel. Sittenben sem volt szerencsésebb, mivel örökös kellemetlenségei volt tk kápt danával és a néppel. Hogy mi volt oka, Kalocsáról való távozásának, nem tudjuk. Lehet, hogy az érsekségnek a XV. század elején való több évig tartó üresedése idején a fegyelem az egyházmegyében meglazult, a mit sokféle okból lehet sejtenünk, azonban bizonyítására kétségtelen adataink nincsenek. Valószínű, hogy az érsek papságával tűzött össze. Mást nem gyaníthatunk; mivel Zsigmond királynál nagy kegyben állott ; ') tehát a koronával való konfliktust nincs okunk sejteni. Okiratgyüjteményeink szerint 1419. év elején ') Theincr, Monum. Hnng. Π. 181.