Századok – 1899

Értekezések - ILLÉSSY JÁNOS: Sámboky János történetíróról 524

SÁMBOKY JÁNOS TÖRTÉNETÍRÓRÓL. Hazai történetírásunk egyik termékeny munkása, a XVI-ik században élt Sámboky János, még mindig nélkülözi életírását. A mit itt-ott írtak róla, igen hézagos. Földije és csaknem kortársa, Szenczi Molnár Albert, néhány száraz életrajzi adatot sorolt fel róla a Postilla Scultetica ajánló soraiban. Nevezetesen, hogy először Wittembergben tanult 1545-ben Melanchton Fülöp idejében, annakutána Argentínában (1550), Párisban (1552), Páduában (1555) és egyéb főhelyeken bujdostában kezdett könyveket kibocsátani, végre sok munkái után a császár udvara mellett 1584-ben halt meg a bécsi akadémiában. Hivatkozik Molnár a Tigurumbeli Gesner Konrád Bibliótíieka czímű könyvészeti munkájára, melyben közel ötven, Sámbokytól kibocsátott könyv van felsorolva.1

) A hazai irodalomban a Magyar Kurir 1789-ik évfolyamában van még Sámbokyról rövid emlékezés (972. D, melynél a Magyar Néplap 1857 évi 83-ik számában Bemellay Gusztáv czikke már bővebb. Ez a hirlap közli az arczképét is, valószínűleg arról a rézmetszetről, melyet — a Gemeinnützige Blätter 1826 évi 69-ik számában foglalt híradás szerint Ehrenveich A. hazai művész a bécsi cs. és kir. könyvtárban levő festményről készített, vagy talán arról a metszetről, melyet 1564-ben Antverpenben megjelent s később még hét kiadást ért Emblemata czímű munkájában maga Sámboky tett közzé s a mely őt 33 éves korában ábrázolja. A czikkíró Hemellay elmondja Sámbokyról, hogy 1531 jul. 1-én született Nagy-Szombatban. Tanulmányait itthon és Olaszországban végezte. Megszerezte a bölcsészet- és orvostudori okleveleket. Az, hogy 26 éves korában a bolognai egyetem tanára volt, nem minden') Sz. Molnár A. naplója, levelezése és irományai. Szerk. Dézsi Lajos. 436, 437 11. — A Szabó-Hellebrant Régi Magyar Könyvtár Sámbokynak 44 munkáját sorolja fel 69 kiadásban. Némely kisebb művét Kovachich M. G. nyomatta ki Scriptores rerum hung, minores czímű könyvében.