Századok – 1899

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Bocskay István fölkelése - I. közl. 21

THŰRY JÓZSEF. való választ küldött neki«, megizente az emírtől, liogy ilyen körülmények közt és ilyen (t, i. a megállapított) föltételek mellett elfogadja a felajánlott fejedelemséget és fölveszi a küzdelmet az ország elnyomói ellen;1) s egyszersmind ahdnámét kér a, szultántól, mint a létre jött egyezség biztositékát. Hogy pedig a titokban kötött szerződés idő előtt föl ne fedeztessék és ő is biztosabban megkaphassa az ahdnámét, ilyen módon kivánta elküldetni az emírtől : A szerdái· küldjön neki egy lovat magyar nyereggel ; az ahdnámét rejtsék el a nyereg szárnyában a fa közé és a török rab hozza el a lovat, mintha váltság-díja fejében vinné neki.2) Bocskaytól tehát határozott nyilatkozatot kapván mind Lala Mohammed pasa, mind az erdélyi bujdosók, ezek kikiáltották fejedelmükké, amaz pedig ezen nyilatkozat és választás alapján Deák Mehemettel és Bethlen Gáborral megíratta a szultán nevében az ahdnámét8) Bocskay István, mint választott erdélyi fejedelem részére.4

) ') Bizonyára már eme tárgyalások alkalmával megígérte neki a pasa, hogy a porta nemcsak hadsereggel, hanem pénzzel is fogja segíteni. Ugyanis Bocskayuak Kassán 1605 jannár 14-én kelt s Lala Mohammedhez küldött levelében ezt olvassuk : »Tudgva pedig Ngod, hogy azelőtt is hittel Ígérte Nagod nekem, azután is Mehemet kehayatul és ntóbban Balassi Ferencztül azont Ígérte, hogy hadamnak elegendő pinzt adna . . . Kérem Nagodat, immár az pínznek küldését ne halassza«. (Történelmi Tár XI. 169.). De még febr. végén, márczius elején s május 3-án kelt leveleiben is panaszkodik, hogy a megígért pénzsegélyt nem kapta meg. (U. o. 170., 171.). Úgy látszik, csak 1005 aug. 15-én küldött először a nagyvezír 1000 aranyat (Lala M. levele Bocskayhoz : Hammer TX. 410.). 1605 szept. 19-én Medgyesen kelt és Szótt Szinán vezxr-pasához intézett levelében már azt mondja, hogy eddig mindössze még csak 500C) aranyat kapott meg, a mely összeg igen kevés (Tört. Tár XI. 171.). ·) Szamosközy IV. 229., 243. és 244. lapokon. Továbbá Bethlen Gábornak 1628 márczius 22-én Bedseb kajmakám-pasához intézett levelében ezt olvassuk : »Szultán Ahmet nevével való athnáme-levelet . . . mi küldtük ki sok mesterséggel neki«. (Török-magyarkori Állam-okmánytár II. 31.). Szamosközynek három följegyzése megmagyarázza, hogy miből állott az a »sok mesterséggel« való küldés. 3) Bethlen G. az 1628. márcz. 22-én kelt levelében ezt mondja : »Merhnm szultán Ahmet nevével való athnáme-levelet magunk kezével mi csináltuk és írtuk meg, a fővezér pecsételte meg és az nisanczi pasa vont túrát rajta«. (Török-magyarkori Állam-okmtár II. 31.). Az 1620 jul. 30-án kelt instructióban pedig ezt olvassuk : »Mely dolognak Deák Mehemet pasától végire mehet ő nagysága . . . mert ő volt minden dolgokban én mellettem . . . az υ házában írtam meg az császár hitlevelét s úgy jöttem vele egi/iitt az császár eleiben • (U. ο. I. 239—240.\ ' ι Hogy a porta az erdélyi bujdosók választása alapján ismerte el Bocskayt fejedelemnek s mint ilyent segítette, világosan kitűnik Lala 51. nagyvezírnek 1604 okt, 19-én kelt s a nagy-szebeniekbez küldött leveléből, melyben ezt írja: »Bocskai Istvánt az itt benn való főembereknek