Századok – 1899
Vegyes közlések - Tagányi Károly értekezése megyei önkormányzatunk keletkezéséről 472
472 TÁRCZA. Pozsonyból1 ) s délután három órakor ért Bécsbe, és 17-ikén ugyancsak délután három órakor indult vissza gőzhajóval Pozsonyba. Azt beszéli továbbá a szerző, hogy a küldöttség Bécsben léte alatt az a hír terjedt el, miszerint Windischgrätz herczeg bizonyos merényletet tervez a küldöttség tagjai ellen, s ez okból a küldöttség fel is fegyverkezett, a kíséretében levő fiatalságot is felfegyverezte, sőt Pozsonyból 300 fiatal embert hozatott fel biztonságúi. Hát én ezt mesének tartom, mert magam is ott lévén Szemere Bertalan kíséretében, az ott töltött napok alatt folytonosan érintkeztem vele, egy szállásunk volt, de semmit nem hallottam valamely kósza hírről, sem arról, hogy a küldöttség fölfegyverkezett volna, vagy épen Pozsonyból fiatalságot rendelt volna fel önbiztonságára. De mire is ment volna mind ezen védelmi rendszabályokkal ? ha csakugyan fenyegetve lett volna. Ez a hír tehát csak az elbeszélő képzeletében keletkezett, de semmi alappal nem bírt. Ezzel épen ellenkezőleg nyilatkozik Kossuth Lajos emlékirataiban, mondván : hogy a márcziusi napok alatt ő tartotta kezében az uralkodó ház sorsát. Igjr Kossuth nem nyilatkozhatok, ha tudomása lett volna az említett fenyegető veszedelemről. Részemről ugyan ezt a nyilatkozatot is mesés fantázia játékának tartom. Mert a bécsi forradalom nem az uralkodó ház, hanem a mult kormányrendszer képviselői ellen irányult ; az uralkodó ház tagjai csak megijedtek. Ennyit voltam bátor megjegyezni a Dercsényi adataira. Miskolcz, 1899. ápril 20. ID. ORCZY GTYUI.A. VEGYES KÖZLÉSEK. — A M. TUD. AKADÉMIA második osztályában április 10-én Tagányi Károly levelező tag foglalt széket »Megyei önkormányzatunk keletkezése«· czímű értekezésével. Rövid visszapillantást vetve a Szent István által alapított vármegyékre, metyek merőben királyi uradalmak voltak, azokat az okokat fejtegette, melyeknek következtében e királyi vármegyék nemesi megyékké, a helyi önkormányzat szerveivé alakultak át. Fejtegetése szerint a nemesek, azaz a honfoglaló nemzet tagjai teljesen kívül álltak a vármegyén. Nemzetségek szerint zárt tömegekbe sorakozva éltek, mindegyik nemzetség a maga közös földjén, s az ily területeken nem Szent István törvénye, hanem az ősi magyar szokásjog uralkodott. A XII-ik század folyamán azonban a nemzetségek előbbkelői ') Ezt már Hegyesi Márton társunk is megjegyezte. Szerk.
