Századok – 1899

Tárcza - Lovas Imre: Az új parlamenti palota „Moriamur” freskójáról 464

TÁRCZA. pontjain az épületnek, alkalmazásba vették és fogják venni a művészet egyik szintén kiválóan monumentális ágát, a falfestészetet is. A kupola-csarnokba vezető folyosó mennyezetén Lötz fres­kóinak hatalmas szép sorozatával találkozunk, melyek a törvény­hozás allegóriáját, áldásos hatását a népre, s a magyar korona orszá­gainak nagy czímerképét ábrázolják. A társalgó-terem mennyezetére Vajda Zsigmond az ősmagyar mondakör néhány jelenetét s ősmagyar alakok képmásait festette. A delegatió üléstermének falára Dudits Andor falfestménye, a 67-iki koronázás kardvágás jelenete kerül. Most azt a kérdést vethetjük fel : mily művészeti alkotások­nak lehet helyet szánni az új országház két főtermében, a képviselő­házi és főrendiházi üléstermekben ? Munkácsi Mihály kapta azt a fényes feladatot, hogy a képviselőházi terem ékeűl egy hatalmas függő képet alkosson, s ez a Honfoglalás ismert óriás festménye. — A gotliikus építészeti törvények egyik legnehezebb problémája lesz : e roppant képet szerencsésen elhelyezni akármelyik fő ülésterem falára. — A sikeres elhelyezést sokan lehetetlennek tartják. De föltéve azt a megtörtén­hető esetet, hogy Munkácsi nagy műve csakugyan nem e pompás ter­mekben lelné fel állandó helyét : akkor annál nagyobb energiával kell ragaszkodnunk az építő bizottság azon eredeti tervéhez, hogy a képvi­selőházi és főrendiházi termekben még meglévő alkalmas tért a magyar történeti festészet nagyobb alkotásaival díszítsük fel, s ezzel mind a tör­téneti festészet nehezen haladó ágának lendületet adjunk, mind pedig a nemzeti alkotmányos élet e fő színhelyén a nemzet tör­ténetének, nagy múltjának lélekemelő jeleneteit megörökítve lát­hassuk, hogy ezáltal ne csak a szóban forgó termek megfelelő díszítése legyen kivihető, hanem azon fontos kulturális őzéiért is tegyünk valamit, hogy a magyar történet iránti érzéket és lelke­sedést a nemzet minden rétegében, fent és lent egyaránt a leg­hathatósabban fejleszthessük. Az építő bizottság dicséretes terve, tagadhatatlan, megvolt, de mint halljuk, újólag nehézségek merültek fel arra nézve, hogy a delegationális terem falfestményén kívül, mely a 67-iki kard­vágás jelenetét ábrázolja, kivihető lesz-e a legutóbbi pályázat alkalmával kitűntetett többi festők műveinek felhasználása az ország­ház két legnagyobb termének díszítésére. Igy valószínűleg elejtik azt a tervet is, hogy a nagy buffet­terem falaira freskók kerüljenek ; — el pedig leginkább azon oknál fogva, mivel az illető falterületek valamely festmény kivitelére nagyon alkalmatlan alakúak, úgyannyira, hogy a legutóbb lejárt pályázaton nehezen is bírtak e miatt festőink valamely nagyobb­szerű feladattal megbirkózni. De ha már a kisebb jelentőségű helyeken nem találkoznánk

Next

/
Oldalképek
Tartalom