Századok – 1899
Történeti irodalom - Karácsonyi János: Békés vármegye története. I. II. III. köt. Ism. D. L. 460
TÖRTÉNETI IRODALOM. 461 bizottsága e feladatot bízta, munka közben kidőlt; ekkor fordulta figyelem a vármegye másik történetíró fia, dr. Karácsonyi János felé. Az egészen újonan, új adatok és levéltári kutatások alapján írt nagy mű, mely az éles kritikus főnek, a fáradhatatlan kutatónak és alapos történetismerőnek egyik legbecsesebb munkája, három kötetre terjed. Az első a vármegye általános történetét tárgyalja 1867-ig; a második a vármegye mai területén lévő vagy korábban létezett városok, községek történetét, a harmadik végűi azon nemes cs'aládok múltját ismerteti, a melyek 1848-ig többé-kevésbbé a vármegye sorsát intézték. A vármegye őskorán igen helyesen gyorsan surran át a szerző, hogy azon időszakról, melyre csak a leletek vetnek gyéren derengő világosságot, mentül hamarább annak a kornak ismertetésére térjen át, melyről már írott emlékek beszélnek. De itt is nagyon szűkre van szabva a honfoglalást megelőző idők ismertetése; szerző nem fejtegeti, csak.megemlíti, — mellesleg megjegyezve, alig lehetne jobb példa komoly történetírói irányának jellemzésére, — hogy miért nem lehetett e megyében Attila székhelye, a mit még Desericius és Mogyoróssy János váltig erősítgettek, s ugyanígy tesz a megye főfolyójának a Körözs-nek nevével, melyet a kalandos magyarázatok elvetésével az ó-felnémet Gries-bői (homok) származtat. A vármegye kiterjedése és területi viszonyainak ismertetése következik ezután. Itt már teljesen otthonosnak érzi magát a szerző, mert oklevelek, helynevek stb. igazítják útba, melyek kalauzolására, az őt jellemző óvatosság mellett az eltévedés veszélye nélkül, bátran rábízhatja magát. Nem lehet feladatunk, hogy részletekbe menve ide is kövessük őt, csak nem mulaszthatjuk el annak megjegyzését, a minek igazságáról e fejezet elolvasása bárkit meggyőzhet, hogy t. i. a helynevek változásaiból mily nagy hasznot húzhat a nyelvészet, és viszont megfordítva, a területi viszonyok ismertetésénél, a határok megvonásánál ennek kalauzolása hányszor igazít útba bennünket. Karácsonyi a vármegye megalapítását Szent Istvánnak tulajdonítja, nevét pedig a krónikáinkban említett Bellis vármegyéjével hozza kapcsolatba, a mit tollhibának tart BeJcus, azaz Béke's helyett. Ez azonban ne szolgáljon példáúl azon óvatosság feltüntetésére, melyet számos helynév magyarázásában, s tegyük hozzá, értelmének megfejtésében tapasztalunk a szerzőnél, mivel egyéb conjecturái korántsem ily merészek. A vármegye további történetének kiemelkedő s talán legérdekesebb részei : egyes családok torzsalkodásai hol valamely birtokért, hol a hatalomért, mint pl. a főispánságért, s ez