Századok – 1899

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Bocskay István fölkelése - I. közl. 21

THÚRY JÓZSEF. év ilecz. 17-én, mondott híveinek, hogy t. i. »Valameddig a magyar korona ott fönn, nálunknál erösebb nemzetségénél, a németnél leszen, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fentartani.« *) — Látnivaló, hogy ez lényegéhen egy és ugyanaz a töröknek most ismertetett politikájával. Bocskay nemzeti fejedelemséget kiván fentartani Erdélyben. — hiszen a török is ezt akarja; Bocskay e fejedelemséget egyenesen a Habsburg dynastiával szemben tartja szükségesnek, — éppen úgy a török is. A czél tehát mind a kettőnél egy, csak a szempont más. Bocskay és a magyar hazafiak abból a szempontból tartják szükségesnek az erdélyi fejedelemség létezését, hogy abból majdan, jobb idők eljöttével, vissza lehessen állítani a független, szabad Magyarországot; a török pedig abból a számításból, hogy az erdélyi fejedelemségben adófizető államot s egyszersmind szövetséges társat nyerjen a német ellen. Az erdélyi bujdosók 1603/4 telén más módon kisérlették meg, hogy visszatérhessenek hazájukba. Somogyi Bertalan nevü követük által fölkérték Nyári Pált : eszközölje ki a császártól, hogy bemehessenek Edélybe s visszanyerhessék birtokaikat. Azonban Nyári közbenjárása sikertelen maradt.2) Igy hát a visszatérhetés útja mindenképpen el volt zárva a száműzöttek előtt.8

) Az ezután történt dolgokat mind a három félnél található s mai nap rendelkezésünkre álló adatokból következőleg állapíthatjuk meg. A bujdosók kik (Mikó Ferencz szerint) éjjel-nappal azon törték fejőket, hogy hogyan találhatnának módot a hazatérésre s Erdély megszabadítására a német uralmától — tapasztalásból meggyőződtek arról, hogy a császár nem fogja őket kegyelmébe fogadni ; másrészt szóbeli ígéretek és írásban kapott nyilatkozatok alapján4) tudták, hogy a török segítségével visszatérhetnek hazájukba, mihelyt közakarattal fejedel-*) Bethlen Farkas följegyzése szerint pedig : »Quamdiu corona reg-ni Hnngariae apnd extraneos gentes manserit, eo Status Hungáriáé intenderent, quo principatus Transylvaniae in flore conservari possit.« (História •de rebus Transsylvanicis. Cibinii, 1793. VI. köt. 463.). s) Gyulafy Lestár följegyzései : Magy. Tört. Emlékek. írók XXXI. köt. 33. lap. 3) Bethlen Farkas ugyan azt írja, hogy a bujdosók nem erre kérték Nyári Pált, hanem egyenesen a fejedelemség elfogadására, mit az visszautasított. De inkább hihetünk az egykorú Gyulafy L. jól értesültségének, mint a jóval későbben író Bethlen Farkas tudósításának. 4) Erre nézve 1. a bujdosóknak egyik levelét föntebb idézve a jegyzetben.