Századok – 1899

Történeti irodalom - Szádeczky Lajos: Székely Oklevéltár. VII. köt. Ism. Kelemen Lajos 362

367 TÖRTÉNETI IRODALOM. mesztményeinek táblázatos kimutatását, és a széknek azon kérelmét, melyet az adózás könnyítése és a sérelmek orvoslása végett nyújtott be a guberniumboz. (1524—25.) Ettől fogva azután 1 750-ig a kérelmek és követi utasítások nagy részének ezek az állandó tárgyai. Csak kósza hírként terjed el 1734-ben, hogy a tatárok be akarnak törni. Hivatalosan megczáfolják, de óvatosságból mégis bevágatják a Csik, Gyergyó és Kászon-széki mellékszorosokat s összeiratják a katonaköteleseket és a tisztségre alkalmas nemeseket. (1592—94.) Általában azonban csendes volt minden. A székelység kifáradt. Nem sok vizet zavart a Rákóczi József ügye sem. Az oklevéltár közli erre vonatkozólag III. Károly nyilt rendeletének egykorú magyar fordít tását s mellette a guberniumnak azt a parancsát, melylyel a királyi rendeletet kihirdettette. (1604—605). Majd 1739. jan. 16-án ismét a gubernium adja tudtúl, hogy a Rákóczi-összeesküvés gyanúja miatt elfogott néhány előkelő urat felmentették és szabadon bocsátották. (1610.) Ezzel vége az országos ügyeknek. Közben az egész kötetben sok érdekes apróságot találunk. Ilyenek: 1697-ből Rabutin levele Pekri Lőrinczhez a zentai győzelemről (1360), egy gubernialis végzés a maros-széki királybírák választása és eskütétele körül gyakorolt »régi szabadság« megtartása felől (1373); ott látjuk a csiki és gyergyai solymárok kiváltságainak megerősítését (1379), majd a sófalvi solymárok névsorát, a kik összesen ötvennyolczan voltak. (1401.) Általánosabb érdekűek ezeknél a törvények és jogszokások a XVIII. századelejéről (1386), majd Udvarhely-széknek 1740-ben az országgyűlésen megerősített jogszolgáltatási törvényei, Csik, Gyergyó és Kászon tiltakozása a királybíró választásnál uralkodó régi szokás érdekében (1619 és 1629), Zetelaka kiváltságai (1394), továbbá Cserei Mihály levele, melylyel nyolcz bujdosót hívogat haza Moldvából (1456) ; magánleveleiből is kapunk hármat (1571, 1584, 1596), s három más oklevél nagyrészben szintén reá vonatkozik. (1477, 1522, 1526.) Találunk vallás-erkölcsi végzéseket (1445,1490); három oklevél Sepsi-Szentgyörgy városát érdekli (1374, 1589, 1590), kettő tatárrabokról beszél, egy harmadik 1699-ből felsorolja az udvarhelyi várban szükséges javításokat (1380), 1727-ből pedig ott van Szem er ja falu törvénye. (1564.) Végül néhány székely családra nézve is bukkanunk adatokra. Az al-csiki székelyek névsora több száz család-nevet foglal magában. (1392.) Külön ') Sajtóhibából 1448-nak számozták.