Századok – 1899

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Bocskay István fölkelése - I. közl. 21

BOCSKAY ISTVÁN FÖLKELESE. ELSŐ KÖZLEMÉNY. I. Bocskay István fölkelése 1604 őszén és küzdelme az 1606. év végéig, olyan nagy jelentőségű dolog hazánk történetéhen, hogy megérdemlené, ha elejétől végig minden egyes mozzanatát ismernénk a maga valóságában. Attól fogva ugyan, hogy Bocskay október 15-én kardot rántott a császári hadak ellen, meglehetősen ismerjük a szóban levő három év eseményeit ; de arról, hogy 1604 nyarán mi előzte meg ezt a fegyveres föllépést, mi történt ókt. 15-e előtt, még ma sem tud bizonyosat történetírásunk. Éppen a dolognak kezdete az, a mivel legkevésbbé vagyunk tisztában. És ennek igen könnyen érthető oka van. A szóban levő három esztendőt három külön félnek fegyveres küzdelmei és diplomácziai tárgyalásai töltik be, u. ni. Rudolf császáré és királyé, Bocskay Istváné és a töröké. Történetíróink, a kik eddigelé ezzel a fontos kérdéssel foglalkoztak, csak a két első félnek történelmi emlékeit ismerték és használták fel, csak a császár-párti és Bocskay-párti írók tudósításait értékesítették, melyek természetesen igen sokszor eltérők és ellentmondók ; de a harmadik félnek, a töröknek, erre vonatkozó tudósításait még eddig senki sem vette figyelembe. Már pedig világos dolog, hogy a történetírónak is ugyanazt az elj írást kell követnie, melyet a bírónak. Valamint a bírónak kötelessége az összes pörös feleket és tanúikat kihallgatni, hogy ítéletet hozhasson ; éppen úgy a történetíró is csak akkor ismerheti meg teljesen és ítélheti meg igazságosan az eseményeket, ha az azokban résztvevő mindegyik nemzetnek, vagy politikai pártnak részéről fenmaradt tudósításokat, vallomásokat figyelembe veszi s igy az egész anyagból állapítja meg a történeti igazságot. Ha tehát pótoljuk ezt a mulasztást, vagyis felhasználjuk a török históriai irodalomban lelhető egykorú tudósításokat ;