Századok – 1899

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Mátyás király magyar diplomatái; Ifjabb Vitéz János 291

MÁTYÁS KIRÁLY MAGYAR DIPLOMATÁI. 319 országba, nem bocsátom be, és kényszeríteni fogom, hogy gyalázattal visszatér jen ; az egri bibornokkal pedig közölje, hogy ha bármily oknál fogva Rómából távozik, egri püspöksége jövedelmeit elveszti.«1

) Azonban a pápa a bibornokok küldetésétől nem várt sikert, és azt az ajánlatot tette, hogy ő maga személyeseit vállalja el a közbenjáró és békebíró tisztét, minélfogva fölkérte Mátyást, hogy kellő utasítással ellátott követeket küldjön Rómába.2

) A király ebben is megnyugodott. Azt válaszolta, hogy kész követeket küldeni; csak arra nézve kért tájékozást, vájjon a pápa békebíróságát a császár elfogadja-e? és vájjon abban az esetben, ha nem fogadja el, küldjön-e mégis követeket ?8

) Figyelmet érdemel a pápa azon kívánsága, hogy mikor békebirói tisztében fog eljárni, a király külön követeket küldjön hozzá; vagyis hogy ezen tárgyalásokat se Vitézre, se az egri bibornokra ne bízza. Mátyás válaszából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a pápa kívánságának eleget tenni nem vonakodott. Egyébiránt a viszonyok olyan alakulást vettek, hogy a pápának a békebirói tiszt betöltésére alkalma nem nyilt. Az 1482-ik évi tavasz elején a háború Mátyás és a császár között megújult. Amaz ekkor az egri bibornok és Vitéz János által a pápa előtt igazolni igyekezett eljárását, és a béke felbomlásáért a felelősséget a császárra hárította.4

) * Kapcsolatban ezzel a nagy küzdelemmel, mely Mátyást uralkodásának legnagyobb részén át elfoglalta, két németországi püspöki szék betöltésének ügyében bonyodalmak támadtak, melyek Vitéz János közbelépését tették szükségessé, A passaui püspökség 1479 szeptember 2-ikán Nuszdorfi TJlrik halálával megüresedvén, a káptalan, régi gyakorlatra támaszkodva, Mauerkirclier Frigyes passaui kanonokot, György *) Mátyás november 5-iki levele. II. 185. s) A pápa deczember 18-iki levele. II. 201. ') Mátyásnak dátum nélküli (1482 elején írt) levele. II. 203. *) Mátyásnak a pápához intézett dátum nélküli levele. II. 210.