Századok – 1899

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Mátyás király magyar diplomatái; Ifjabb Vitéz János 291

302 FRAKNÓI VILMOS. királynak Rómába írt két levele. Az egyikben a pápát értesíti, bogy kész a törökök ellen folytatni a háborút, ha kellő segítséget kap; de miután a császár és a velenczei köztársaság a szultánnal békét kötöttek, senki sem veheti neki rossz néven, lia a szükségtől kényszerítve, ő szintén követi példájukat; erre nézve szándékait és nézeteit követe tüzetesen elő fogja adni. A másikban a két magyarországi bibornoknak meghagyja, hogy Vitézzel egyetértőleg hassanak oda, hogy a közte és a császár között folyamatban levő béketárgyalások vezetését a pápa hagyja meg Caffarelli Prosper ascoli püspök kezeiben, és ne bízza a másik legátusra, Orsini Orsó teanoi püspökre, ki iránt bizalmatlanságot táplált.1) Vitéz, amikor Rómába megérkezett, első föllépésével nem igazolta Veronai Gábor várakozását. Az irányadó személyek jóakaratát nem tudta meghódítani. A pápa hivatkozva »beteges állapotára és elfoglaltságára,« az első audientiát napról-napra halogatta. A követ sértve érezte magát, panaszokkal fordult uralkodójához. Ugy tüntette föl a tényállást, mintha a pápa csak ürügyűl használná gyengélkedését, valóságban pedig azért vonakodik a kihallgatást megadni neki, mert attól fél, hogy segítséget fog sürgetni.2

) Vitéz föltevése alaptalan volt. A pápa ugyanis néhány hónap előtt, a keresztény hatalmasságok követeivel tartott értekezletében, a törökök ellen indítandó háború költségeire önként másfél-száz ezer arany forintot ajánlott föl, a mely összeg két harmad része hajók felszerelésére fordíttatnék, egy harmad része pedig Magyarországba küldetnék ; egyúttal a többi fejedelmek hozzájárulásával és a kivetett tized-adó jövedelméből kétszázezer forint évi segélyt kívánt Mátyásnak biztosítani.3

) Erről tudomással bírt Mátyás. Mindazáltal követének legkésőbb július első felében írt levelére, melyben panaszkodik, hogy a pápa még nem fogadta. így tehát Junius vége felé érkezett valószínűleg Kómába. •) Π. 116, 131. !) Ezt Mátyás válaszából következtetjük. 3) 1481 január 3-ikán Bologna városához intézett pápai iratból tudjuk ezeket. Malcuscev id. m. I. 311.