Századok – 1899
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Mátyás király magyar diplomatái; Ifjabb Vitéz János 291
292 FRAKNÓI VILMOS. tokosa; a javadalmak halmozása egy kézben, általános gyakorlat lévén. 1472-ben találkozunk vele mint kettős préposttal először.1 ) Azonban kétségtelen, hogy legalább két évvel korábban kellett a királyi adománylevelet elnyernie,8 ) mert az 1471-ben Mátyás ellen szőtt összeesküvés után, melynek Vitéz János és Csezmiczei János fejei voltak és áldozatai lettek, rokonuk a király kegyében nem részesülhetett volna. Az összeesküvésben nem volt neki része, s így javadalmait megtarthatta, hazájában is maradhatott. Azonban rokonai bukása az ő sorsára szintén visszahatott. Magára vonta Mátyás király bizalmatlanságát,8) és mig egymás után külföldi származásit egyének emelkedtek püspöki székekre, ő soká a váradi prépostságokban akadt meg. Csak 1476-ban mutatkoztak kedvező fordulat előhírnökei, melyek Beckensloer prímás szökésével esnek össze. Mátyás meggyőződvén arról, hogy háládatlan árulót halmozott el kegyeivel, visszaemlékezett arra, hogy Beckensloer nek Vitéz, prímás és Csezmiczei püspök elidegenedésében nagy része volt ; most tehát, mintegy elégtételt óhajtván adni emiéköknek, ifjabb Vitéz János felé fordult bizalmával. A jelzett év őszén mint királyi követet küldötte Kómába, hol ezidőben egy olasz származású egri kanonok, Senilis Mariotto volt az ő ügyviselője.4) Vitéznek, a részére kiállított megbízó levél tanúsága szerint, első sorban az volt föladata, hogy a kinevezett váradi püspök, a morvaországi származású Filipecz János részére a pápai bullákat kieszközölje.5 ) Az a tény, hogy ilyen ügyben külön követ küldése mutatkozott szükségesnek, arra utal, hogy nehézségek forogtak fön, ') Az Országos Levéltár 1472 október 24-iki oklevelében. Bunyitay : A váradi püspökség története. II. 51, 205. a) Ifjabb Vitéz Jánosnak a váradi székesegyház prépostságában közvetlen elődje Balázs volt, a kinek neve legutolszor 1466-ban fordul elő oklevelekben, Bunyitay id. m. II. 51. ') Ezt Galeotti említi. *) Senilis küldetéséről érdekes részleteket tartalmaz Stein Györgynek, Mátyás egyik német diplomatájának, 1476 október havában a pápához írt levele. — Scriptores rerum Silesicarum. XIV. 8. 5) Mátyás levelei I. 361.