Századok – 1899

Vegyes közlések - Acsády Ignácz felolvasása a karloviczi békéről 284

284 TÁItCZA. történeti szempontok szerint méltatja. Ilyen az Imre Sándor munkája, mely •— úgy látszik — doktori értekezésnek késztilt, de — sietünk utána tenni — nemcsak terjedelem, hanem tartalom s az adatok gondos összegyűjtése és feldolgozása tekintetében is felülhaladja az ily czélra készült, rendszerint ephemer értékű dissertatiókat. Csupán a stylus darabossága s itt-ott Ítéleteinek elhamarkodottsága árulja el a kezdő írót : oly hiányok, melyeket az előbb említett előnyeiért szívesen megbocsátunk. VEGYES KÖZLÉSEK. — A M. TUD. AKADÉMIA második osztályának február 6-iki ülésén Acsády Ignácz lev. tag bemutatta »A karloviczi béke története« czímű értekezését. A karloviczi béke két századdal ezelőtt, 1699. január 26-án köttetett s a magyar államterület legnagyobb részét felszabadította a török uralom alól. Ε százados évforduló alkalmából írta meg Acsády a béke-congressus előzményeinek s négy havi lefolyásának történetét a congressus saját irattára alapján, mely a bécsi cs. és kir. állami és udvari levéltárban őriztetik s követi utasításokból, hivatalos jelentésekből, magán levelekből, naplószerű följegyzésekből áll. Ezen aránylag igen nagy és gazdag gyűjtemény nem ismeretlen a történészek előtt ; régi és újabb írók is átnézték már, de csak felületesen, s közleményeikben számos hiba és tévedés fordul elő a részletekre nézve. Másrészt magyar szempontból általában még senki sem kutatta át ezt az anyagot ; pedig ha a congressus, melyben Lipót császárkirály, Yelencze, Lengyelország, Oroszország, Törökország, Anglia és Hollandia meghatalmazottai vettek részt, egész Európa szempontjából világtörténelmi fontosságú, egy országra nézve sem vált emlékezetesebbé, mint Magyarországra nézve, melynek egyenesen újjászületését készítette elő. Az értekezés megvilágítja a congressus előkészítésére irányuló tárgyalásokat s az 1698. nov. 18-án kezdődő tanácskozások minden fontosabb mozzanatát egész 1699. január 26-ig, a mikor a congressus a béke megkötésével ünnepélyesen befejeztetett. Baltagi Aladár lev. tag elvégezte »Művelődésünk képe a Nyelvtörténeti Szótárban« czím alatt három folytatólagos felolvasásban tartott értekezését,1) mely voltaképen a Szótár kritikája s éles támadás annak szerkesztői ellen, a kiket Ballagi a hanyagság, felületesség, botlások és tévedések igen súlyos vádjai') A megelőző két felolvasást mult évi nov. 7-én és dec. 5-én tartotta.