Századok – 1899

Tárcza - Jelentések a Magyar Történelmi Társulat 1898. évi munkásságáról 273

Τ Á Β, C Ζ Α. JELENTÉS A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 1898 évi munkásságáról. (Felolvastatott a társulat f. évi febr. 16-án tartott r. közgyűlésén.) Mélyen tisztelt Közgyűlés ! A Magyar Történelmi Társulat elmúlt esztendei munkásságáról kell — legalább röviden — hivatalos kötelességem szerint számot adnom. Szomorú kötelesség, tisztelt Közgyűlés ; nem tárgyi okok miatt, hanem azon személyi vonatkozásnál fogva, hogy nekem kell azt teljesítenem ; hogy nem teljesítheti többé az, a ki minden munkálkodásunknak, minden ügyeinknek intéző központja, vezetője, mozgató szelleme vala, a kinek titkári jelentéseit egy fél emberöltő óta hallottuk e helyről, a mint egy gondolatot, egy divatos eszmét, a kornak valamely jelszavát, örvendetes vagy aggasztó tünetét megragadva, hozzá fűzte adatait, melyekben társulatunk tudományos előmenetelét és anyagi gyarapodását annyi benső örömmel, sokszor — mondhatjuk — oly büszkeséggel tudta felmutatni. Nekünk most csak egy gondolatunk, helyesebben mondva, egy fájó érzésünk lehet, melyben minden gondolataink elmerülnek : az, hogy Szilágyi Sándort elvesztettük. Nem volt váratlan e veszteség ; hosszas betegeskedése, testi erejének évről évre hanyatlása régen a koporsó felé vitték útját, de hogy mily ürt hagyott maga után, azt csak most látjuk igazán, mikor ama sorvadó testben is mindig ép és eleven szellem pihenést nem ismerő tevékenysége szűnt meg örökre a halálban. Ez év elején, január 12-én éjjeli 11 óra tájban halt meg. Igazgató választmányunk a következő napon tartott ülésében intézkedett róla, hogy társulatunk gyászának illő kifejezést adhasson. Mély fájdalmát s az elhunytnak örök hálára méltó emlékezetét