Századok – 1899

Történeti irodalom - Jókai Mór–Bródy Sándor–Rákosi Viktor: Ezernyolcszáznegyvennyolcz. Az 1848–49-iki magyar szabadságharcz története képekben. Ism. Hegyesi Márton 257

• TÖRTÉNETI IRODALOM. 261 Általában mondva : határozottan jobb lett volna a munkára nézve is, az irodalomra nézve is, ha a szerkesztőség történelmet nem akart volna írni, s ha a képeket nem kiséri szöveggel, mert olyan tájékozatlanságot s olyan tévedéseket, a minőkkel itten találkozunk, echlig még egyetlen egy e korra vonatkozó munkában sem találtunk. Hogy ezen állítást adatokkal igazoljam, legyen elég a következő téves és hibás állításokra rámutatnom : Az egyszerű földművesből képviselőül választott Szivák nem Antal (83), hanem Miklós volt. A szabadságharcz első áldozata nem Weinberg (88), hanem Weinhengst. A horvátok Szent-Tamásnál soha sem voltak (91). Vetter nem 1849 őszéig folytatta működését a Bácskában (92), hanem csak 49 julius végéig. Költői licentiánál egyébnek nem tekinthetjük azt a mondást, hogy még a muszkával is megbirkózhattunk volna, ha magunk íe nem fekszünk előtte (100) ; hogy a 11-ik zászlóalj Győrnél lovasságot kergetett meg (101), holott a 11-ik zászlóalj soha nem szolgált a Győrnél harczolt Görgei alatt; hogy Szolnoknál átúsztattunk a Tiszán, Segesvárnál az égő városon vágtuk magunkat keresztül s Tisza-Fürednél a jég hátán állottunk meg, holott Tisza-Fürednél már jég sem volt akkor a Tiszán, mikor mi oda vonultunk; az az égő városon való átvonulás is másutt történt, nem Segesvárnál; Szolnoknál a Tiszán való átusztatás pedig csak képzeleti nagyítás. Fehérvárott sem sütöttek meg senkit az oláhok (118), mert az nem volt soha birtokukban. Görgei nem febr. 5-én született (122), hanem január 30-án. Görgeiről való véleménye ennek a könyvnek nagyon ellentétes. Egy helyen (122) egyik névtelen író az aradi árulásról beszél s ugyanott azt mondja, hogy Görgeinek igen kicsiny, de rendkívül sok hibái voltak ; tehát ha igaz volna csakugyan az árulás : az ezen író szerint csak igen kicsiny hiba volna ; más helyen ellenben (347) magának Jókainak van egy 1861-iki czikksorozatából egy rész kiollózva s ebben igen helyesen az van mondva, hogy legyen a magyar nemzetben szív és ész kimondani azt is, hogy a magyar nemzetből a multak miatt nincs vádlott, nincs elitélt, nincs hazaáruló. S pár lappal alább (349) szintén helyesen : hogy a mi halálunk Temesvárnál volt. Hogy beszélhet tehát ez a könyv mégis aradi árulásról? De térjünk vissza a tévedések felsorolására. Téves állítás, mintha a mi honvédeink fegyverzet dolgában roppant magasan felette állottak volna az osztrák gyalogságnak (126). Bár úgy lett volna! Az első kassai ütközetben 18*