Századok – 1899

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: A dubniczi krónika - I. közl. 226

236 DOMANOVSZKY SÁNDOR. codexet, Kézainak egy Pray birtokában levő kéziratát, Kézai Kósa-féle példányát és végűi Kézai kismartoni példányát. x) Nagy baladás ehhez képest Toldy nézete, a mennyiben a krónika elejét a Bécsi Képes Krónikához tartja legközelebb állónak és a továbbiakban határozottan rámutat a Budai Krónikára, mint a melyet az író másol: »Origini de Magog opitulatur Chronici Dubnicensis compilator, qui in história hunica imo in hungarica etiam usque Salomonem R. maximam partem Yiennense exscripsit, abhinc paucis mutationibus Budense sequitur, interserta tarnen suo loco clerici cuiusdam anonymi Ludovici I. Regis narratione de rebus quae ab Anno 1345 usque ad Annum 1355 intervenerunt ; adiectis tandem, ubi Budense desinit, de rebus ab Anno 1468 usque ad Annum 1479 gestis, annotationibus, sat ieiunis.« 2) Endlicher azonban sem a Bécsi Képes Krónikát, sem a Budai Krónikát — legalább közelebbről — nem ismerte. Hiszen kiadva akkor egyik sem volt és saját szavaiból kivehető, hogy collatiók után indul ; mindazonáltal már ő is tudja, hogy a Dubniczi Krónika e két varianshoz áll legközelebb : »In den vielen Abweichungen besonders in den Eigennahmen stimmt unsere Chronik häufig mit dem Chronicon Budense, seltener mit der Wiener Chronik vom Jahre 1358, so viel sich nähmlich nach Schwandtners Excerpten urtheilen läszt, überein.« 8) Ezen nézetek mellett meg kell még említenem Heinemann állítását, hogy a bécsi császári könyvtár 3374. sz. codexe (codex Sambuci), mely a »Porro cum per clad em diluvii« kezdetű fejezettől megegyezik a Budai Krónikával, — az » Accidit autem dierum una« passustól a Dubniczi Krónikával is egyezik.4) Hogy a rokonság kérdéséhez hozzászólhassak, pontosan, betűről betűre összehasonlítottam a magyar krónika összes hozzáférhető kéziratait, melyekkel a Dubniczi Krónika szorosabb rokonsági kapcsolatban lehet. Eltekintettem itt természetesen a krónika rövidebb, compendiumszerű kézirataitól, melyek azért ugyan nem kevésbbé nevezetesek, de mégis ezen bővebb szövegezésű példánynak közvetlen forrásúi nem szolgálhattak (váradi, zágrábi, müncheni, bécsi stb. kéziratok); továbbá a ') ü. o. 2. 1. a) Ed. Chronici Posoniensis. Praef. XVI. 1. 3) Anzeige Blatt XXXII]. 5. 1. 4) Heinemann : Zur Kritik ungarischen Geschichtsquellen. Neues Archiv XIII. 1888. 64. 1.