Századok – 1899
Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: A dubniczi krónika - I. közl. 226
A DUBNICZI KRÓNIKA. 229 Noha épen váradi embernek kell tartanunk a krónika szellemi szerzőjét, a mennyiben speciálisan Várad vidéki dolgokat ír le és a nyugati eseményekből Mátyásnak Beatrixszal való házasságán kívül semmit sem ismer, még sem merjük azt állítani, hogy a kötés Váradon készült volna. Annyit azonban mégis valószínűnek tartunk, hogy magyar könyvkötő munkájával van dolgunk. Az egész codex különben azt a benyomást teszi a szemlélőre, hogy a Budai Krónika kinyomtatása után azért íratott, mert a nyomtatott könyv kiállítása nem volt elég díszes s azt illuminálni már nem lehetett. Viszont készítője, vagy a kinek megbízásából készült, nem rendelkezett annyi pénzzel, vagy nem akart annyit rászánni, a mennyi egy szépen miniált hártya kézirat kiállításához szükséges. Innen magyarázható a kötés egyszerűsége és a papir használata is. Noha az olcsó kiállításra való törekvés félreismerhetetlen, mégis mindent megtettek, hogy a kiállítás mennél díszesebb legyen; igy a szóles margó nagyban emeli a codex díszét. Az anyag gondos előkészítésének nyomai is mindenütt szemünkbe ötlenek. A sorok hosszát (12 cm.), és egymástóli távolságát (1j2 cm.) s a szöveghasábok magasságát (18 cm.) előre pontosan kiczirkalmazták és az ónvonalozás még a be nem írt üres helyekre és az utolsó lapokra is átterjed. Az írás, mint már Endlicher megállapította, végig ugyanazon kézé, nagy szögletes barát-írás, milyen a XV. század közepéről és végéről való néhány kéziratban még fellelhető ;*) nagyon tetszetős és szép, s valószínűleg csak azért írták igy a codexet, hogy ezzel is díszesebbé tegyék kiállítását. Tervbe vették a krónika illusztrálását is, a mint az a szövegben mindenfelé látható üresen hagyott helyekből szembetűnő. De sajnos, mindezek betöltetlenül maradtak, minthogy a krónikát nem fejezték be. Csak az 1. a. lapon van rajzolás is. Ezen a lapon két helyet is hagytak üresen (8 cm. széles és 6—8 cm. magas) úgy, bogy mellette írtak is. A felsőn egy ónrajz elmosódott körvonalai láthatók, melyek ülő Mária alakot sejtetnek, míg az alsó határozott fekete tentarajz vörös mellékvonalakkal : trónoló koronás férfialakot ábrázol, az atyaistent, ki kezei közt tartja a, feszületet, palástja mellén összeérő végeit pedig kiterjesztett szárnyú galamb fűzi össze. De ezt a szentháronság-képet is későbbinek kell tartanunk már az író anyag kiilömbsége miatt is; a ténta, mind a fekete mind a vörös, sokkal kevésbbé tartotta meg színének eredeti iideségét, ') Anzeige Blatt XXXIII. 3. 1. 16*
