Századok – 1899

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Szamosközy magyar históriás éneke az 1610-iki Kendy-féle összeesküvésről - I. közl. 211

AZ 1610-1KI KENDY-FÉLE ÖSSZEESKÜVÉSRŐL. 221' lm az gyalogot reggel eleresztjük, Még hajnal előtt mi őket elküldjük, Az fejedelmet osztán megkémletjük, Mikor udvarhoz megyünk, azt műveljük · Egy mezítelen pallos lesz münálunk, lm néked pegég egy hegyes tőrt adunk, Üsd átal őtet, mi is rárohanunk, Es mind egyszersmind hozzája csapkodunk. Török János megdöbbent a megbízatástól, de félt ellentmondani, úgy gondolkozván : Ha vonogatom magam az dologtól, Ezek engemet megölnek azontól Reá igéré Török János magát, Csak hogy érthesse mindenképen módját. A fejedeleni egyik szolgája azonközben kimene s az urak szállásán tüzet látván, gyanakodott; oda ballagott tehát a sötétben s rátalálván a Kendy drabantjaira, kikérdezte és kikémlelte őket. Visszatérvén, megjelenti tapasztalatát a fejedelemnek. Ez tüstént hivatá Imrefyt, a ki nagy hamarsággal felöltözött, megnyergeltető paripáját s urához sietett. Azonközben Kendy ismét szólítá Törököt s elküldé a fejedelem szállására, kikémlelni, hogy aluszik-e még? Török elment, töprengve magában, s visszaborzad a fejedelem gyilkosság gondolatától. Gondolat után magában végezé, Urunk életét hogy ő ne vesztené, Az árúitatást sőt kijelentené, Urunk szállását azonban eléré. Itt meglátá a fejedelem egy szolgája s kérdi, hogy mit keres itt fegyveresen ? Török arra kéri, hogy juttassa be a fejedelemhez, mert fontos közleni valója van. A szolga bemegy, a fejedelem fülébe súgja a hírt, úgy hogy az előtte ülő Imrefy sem hallotta. A fejedelem maga elé bocsáttatja Törököt. Mihelt urunkhoz János beérkezék, Kegyelem kérni lábaihoz esék, Urunktól néki kegyelem adaték, Bízvást szóllana, megbátoríttaték. Az dolgot osztán renddel megbeszéllé, Urak szándékát urunknak jelenté, Hogy csak azt várnák, azt is hírré tevé, Hogy az gyalogot urunk elküldené,