Századok – 1899

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Szamosközy magyar históriás éneke az 1610-iki Kendy-féle összeesküvésről - I. közl. 211

az 1610-1Ki kendy-féle összeesküvésRől. 217' keztetésre utal : a magyar fenmaradt itthon a hazában, a latin előkerült a külföldről. A magyar szöveg provenientiájáról még annyit állapíthatunk meg, hogy Tatrosy verskönyve, melyben ez fenmaradt, később a Cserey Jánosé volt,1

) tőle örökölhette íia Cserey Mihály a történetíró, az ő birtokából mehetett át rokona és pártfogója Apor István kezéhez, tőle az Apor Péter könyvtár rába. Mostani tulajdonosa br. Apor István úr, br. Apor Károly maros-vásárhelyi kir. táblai elnök könyvtárával örökölte. II. Báthory Gábornak, a daliás, bár erőszakos fejedelemnek egyik fatuma, bogy nem maradt fen egykorú igazi historicus tollából az o uralkodásának tüzetes története. A XVI. sz. nagynevű historicusai már nem éltek, a XVII-iki kitűnő memoire-irók erről a korról még nem írnak. Szamosközy -úgy látszik nem írhatta meg az ő történetét. Sajátságos, hogy a rendszeres történeti feldolgozások épen ennél a korszaknál állanak meg. Somogyi Ambrus 1606-ig halad, Bethlen Farkas 1609-nél áll meg, Szamosközy feljegyzései szintén e tájban szakadnak meg. Szamosközy — mint láttuk még él és ír ugyan (hogy meddig? nem tudjuk) Báthory Gábor alatt, de mintha az új fejedelem (Bethlen Gábor) kora elhallgattatná azokat is, a kik írtak, vagy írhattak volna. Nagy Szabó Ferencz, Borsos Tamás, Sepsi Laczkó Máté, Segesvári Bálint rövid krónikái, Mikó Ferencz vázlatos históriája és Böjti Gáspár Bethlen Gábor életrajza csak vázlatos képet nyújtanak Báthory Gábor uralkodásáról, a szász krónikásoknál pedig nincs irgalom és igazság Báthory számára. Ilyen körülmények között kétszeresen fontos és nagybecsű az egyetlen igazi történetirónak Szamosközynek verses »his króniká-«ja, a »História Báthory Gáboré« a Kendy-féle összeesküvésről, melyből eddigi történettudásunk tetemes gyarapodást és tisztázást nyer.2) A »krónika« (mint a hogy Szamosközy maga nevezi záró szavaiban, e czimében »históriá-«nak nevezett versét) tartalma röviden a következő : ') A 3-ik lap alján ez a feljegyzés áll : Possidet Joannes Cserey. ή A millenniumi »Magyar Nemzet történeté «-hen először használja fel a latin históriás ének, e becses forrásmű adatait Angyal Dávid, rövidre fogva, de ezzel nem mindenben megegyezően. Szilágyi Báthory Gáborá-ban s az Erd. Orsz. Emi. és Deák Earkas »A széki merénylet 1610-ben« czímű dolgozatában (Századok, 1886) még nem használhatta.